Közös nevező a kisebbségi létezés – Szigetre vetettek világteremtése a vásárhelyi és beregszászi társulat közös előadásában

Közös nevező a kisebbségi létezés – Szigetre vetettek világteremtése a vásárhelyi és beregszászi társulat közös előadásában

A marosvásáhelyi és beregszászi színészek a Budapesti Operettszínház egyik termében próbáltak az elmúlt hetekben

Fotó: Spectrum Színház/ Facebook

Közös sorsról, valamint egy elveszett világ visszateremtéséről szóló üzenetet is megfogalmaz a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház koprodukciója. Török Viola rendezőt arról kérdeztük, miként született az előadás ötlete, és milyen üzeneteket közvetít a Shakespeare-darabból készült produkció. A rendező azt mondta, a kisebbségi létezés is közös nevezőre hozza a két társulatot, már tíz éve tartják a kapcsolatot, a beregszásziak többször voltak már Vásárhelyen vendégszerepelni, A vihar üzenete pedig az, hogy egy szigetre vetődött társaság megújul, megtisztul, önmagára talál, megtapasztalja az összetartozás érzését, ahogy a szövegben szerepel: „gazdátlan önmagunkra találtunk”.

Kiss Judit

2023. április 18., 18:162023. április 18., 18:16

Régóta ismeri egymást a két társulat és figyelik egymás munkáját, innen is jött a közös előadás ötlete – mondta el a Krónikának Török Viola rendező annak kapcsán, hogy a marosvásárhelyi és a beregszászi magyar színház koprodukciójaként mutatják be A vihar című produkciót. A Shakespeare darabjából készült előadás premierjét szerdán láthatja a közönség Vásárhelyen, majd a magyarországi Színházi Olimpiára viszik.

Török Viola közölte, a kisebbségi létezés is közös nevezőre hozza a két társulatot, már tíz éve tartják a kapcsolatot, a beregszásziak többször voltak már Vásárhelyen vendégszerepelni.

„Gazdátlan önmagunkra találtunk”

„Már régóta próbáltuk elképzelni, hogy milyen lenne egy közös produkció. Sajnos a háború miatt eljött a szorosabb összetartás ideje, kicsit olyan, mintha szigetre vetettek lennénk mindannyian – a kárpátaljaiak főleg. Ez is ad egyfajta aktualitást annak, hogy a szigeten játszódó A vihart visszük színre együtt” – fejtette ki a Krónikának a rendező.

Galéria

Tatai Sándor (balra) a varázsló Prospero szerepében

Fotó: Spectrum Színház/ Facebook

Hozzátette, a darabválasztás is ennek mentén alakult, A vihar üzenete az, hogy egy szigetre vetődött társaság megújul, megtisztul, önmagára talál és megtapasztalja az összetartozás érzését, ahogy a szövegben szerepel: „gazdátlan önmagunkra találtunk”. „A színrevitel mikéntjében próbáltunk találni valamit, ami megnyugtató, további reményeket keltő üzenet.

Idézet
Nekem már régóta van egy álmom – mint a főszereplő Prosperónak, akit az „álmok anyagából szőttek” –, hogy valamiképpen újrateremteni a színpadon az elveszett Paradicsomot, a régi reneszánsz világot , ami közös volt egész Európában a Shakespeare korában” – emelte ki a rendező.

Arról is beszélt, hogy Erdély is hozzátartozott a reneszánsz műveltség kialakulásához és a reneszánsz táncokat, zenéket a mai napig őrzi magában a népi kultúra, vagyis a néptánc- és népzenekultúránk, sőt a mai napig használjuk mindezt úgy, hogy sokszor nem is tudjuk, hogy reneszánsz eredetű dallam.

Galéria

A reneszánszkori, a népzenekincsünkben is jelen lévő muzsika is hangsúlyos szerepet kap az előadásban

Fotó: Spectrum Színház/ Facebook

„Kelemen Lászlóval ezt nagyon szépen ki tudtuk fejteni, mert megtaláltuk annak a bizonyos régi virágéneknek az olasz változatát és így konkrét zenei párhuzamot tudtunk állítani az erdélyi és az olasz reneszánsz között. A tündérkertszerű visszateremtési üzenet volt a vezérmotívum: ha mostanáig megőriztük, mi lenne, ha ez lenne a további csírája az egész európai kultúra visszateremtésének, valamint hogy ne hagyjuk elveszni ezeket az értékeket?” – mutatott rá Török Viola.

Erőt gyűjteni és visszateremteni az elveszett európai Paradicsomot

Shakespeare páratlan életművének betetőzése, A vihar a világirodalom egyik kimagasló remeke, a színpadi művek között egyedülálló, költői szépségű mesejáték. Valószínűleg ez Shakespeare utolsó önálló darabja. A történet szerint Prosperót, Milánó törvényes hercegét hataloméhes öccse, Antonio elűzte a trónról, és kislányával, Mirandával együtt a tengerre vetette.

A száműzöttek egy távoli szigeten értek partot, amelyet később varázserejének segítségével szabadított fel Prospero a gonosz Sycorax boszorkány uralma alól.

Majd a boszorkány fiát, Calibant, aki egy visszataszító külsejű vadember, a szolgájává tette. Ariel, a légi szellem hálából szintén a szolgálója lett, mivel őt is rabságban tartotta Sycorax mindaddig, amíg Prospero ki nem szabadította. A mű cselekménye ezen események után, tizenkét évvel később kezdődik. Prospero vihart támaszt a tengeren, mert megtudja, hogy áruló öccse, valamint szövetségese, Alonso, Nápoly királya, valamint fia, Ferdinand és Alonso öccse, Sebastian a közelben hajóznak el. A viharnak az lesz a következménye, hogy Antonio és kísérete hajótörést szenvednek, és a szigeten érnek sértetlenül partot.

Galéria

A Shakespeare-darabból készült előadás rendezője, Török Viola

Fotó: Haáz Vince

A rendező úgy fogalmazott, hogy az előadás üzenete ilyenképpen egyfajta visszateremtés Prospero varázspálcájával. Shakespeare darabjának főszereplője azt mondja, hogy „az álmok anyagából szőttek bennünket” és őt az álom éltette tovább, hogy hazamenni, de ahová vetődik, a sziget – az „erdélyi sziget ” – szelleme őt állandóan fogja: „fog a hely, bűbájotok nem enged el”.

„Prospero ebből szeretne tovább építkezni, erőt gyűjteni, majd hazatérni Milánóba és újjáteremteni azt az elveszett Paradicsomot, amiből annak idején kiűzetett annak idején. A közös munkafolyamat során mindennek volt egy szép üzenete, hogy vigyázzunk az értékeinkre, hátha nem vesz el minden, őrizzük meg. Sőt, gondoljuk tovább azt, amit csak lehet, igyekezzünk tovább építkezni belőle és akkor talán vissza tudjuk teremteni az elveszett világot” – mondta Török Viola.

Gördülékeny a két társulat együttműködése

Kérdésünkre, hogy a szereposztásban milyen arányban vannak kárpátaljai és marosvásárhelyi színészek, a rendező elmondta, több a kárpátaljai. Öten vannak Vásárhelyről, és nyolcan Beregszászról, de az arány kicsit aranymetszés-szerű: a főbb szerepeket, például Prosperót Tatai Sándor vásárhelyi színművész alakítja – a két csapat pedig kiegészíti egymást, egyensúlyban vannak a szereposztásban. Az is érdekesen alakul, hogy a szereplők közül, akik a szigeten vannak, főként vásárhelyiek, és akik a szigetre érkeznek, azok pedig nagyjából kárpátaljaiak – tette hozzá a rendező. Kifejtette, azért is alakult így, hogy tudjanak próbálni, két részre osztották a csapatot.

Január óta próbálnak, előbb Budapesten dolgoztak a kárpátaljaiakkal, majd volt egy hét közös próba szintén ott, most pedig megérkeztek Vásárhelyre, ahol a Nemzeti Színházban lesz a bemutató szerdán. Az előadás egyébként az április 15-én kezdődött, július elsejéig tartó magyarországi Színházi Olimpiára készült: április 20-án láthatják a nézők a budapesti József Attila Színházban.

Galéria

Tatai Sándor színművész alakítja a varázspálcájával újat teremtő Prospero szerepét

Fotó: Haáz Vince

Aztán Kisvárdán mutatják be háromszor, majd Kőszegen is láthatja a közönség június elsején a Várszínházban. A rendező arról is beszélt kérdésünkre, hogy a munka- és játékstílus tekintetében gördülékeny volt a két társulat együttműködése. „Látszott, hogy a beregszászi társulat elemző és színreviteli stílusa is erős, és nagyon talált velük a szó. Az előadás zene- és mozgásközpontú, hangsúlyos a koreográfia, Sikentáncz Szilveszter munkája. A beregszászi társulat hozzá van szokva a mozgásszínház, zene és szöveg ötvözetéhez, ők ezt a fajta stílust sokszor gyakorolták, és látszik, hogy otthon vannak benne” – mondta Török Viola.

korábban írtuk

Premier a Spectrum Színházban: Léda „hattyúdalát” Farkas Ibolya, a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya adja elő
Premier a Spectrum Színházban: Léda „hattyúdalát” Farkas Ibolya, a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya adja elő

Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én.

korábban írtuk

Jeles vendégeket fogad a tízéves Spectrum Színház
Jeles vendégeket fogad a tízéves Spectrum Színház

Öröm és megtiszteltetés az idén tízéves marosvásárhelyi Spectrum Színház számára, hogy a magyar kultúra területén jeleskedő, kiemelkedő alkotókat láthattak és láthatnak vendégül – mondta el a Krónikának Török István, a teátrum vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 19., vasárnap

A kormánypalota kapuján sem engedték át a tüntető, immár sztrájkkal fenyegetőző múzeumi alkalmazottakat

Szombaton késő este ért véget a múzeumi és könyvtári alkalmazottak fővárosi tüntetése.

A kormánypalota kapuján sem engedték át a tüntető, immár sztrájkkal fenyegetőző múzeumi alkalmazottakat
2024. május 18., szombat

Megnyílik az orgonaestek szezonja a brassói Fekete templomban

Szombattól ismét orgonaesteknek ad otthont Brassó egyik fő jelképe, a Fekete templom.

Megnyílik az orgonaestek szezonja a brassói Fekete templomban
2024. május 17., péntek

Nem musical, inkább passiójáték és újjászületés-élmény lesz a Jézus Krisztus szupersztár Kolozsváron

Nem musical, hanem inkább passiójáték lesz a Kolozsvári Magyar Opera készülő, május 30-án bemutatandó előadása, a nagyszabású Jézus Krisztus Szupersztár című produkció – fejtette ki Novák Péter rendező.

Nem musical, inkább passiójáték és újjászületés-élmény lesz a Jézus Krisztus szupersztár Kolozsváron
2024. május 17., péntek

Tizenegy országból érkeznek előadások Temesvár nemzetközi színházi fesztiváljára, a vasárnap kezdődő TESZT-re

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház szervezésében május 19-én, vasárnap kezdődik a 15. Temesvári Euroregionális Színházi Találkozó – TESZT.

Tizenegy országból érkeznek előadások Temesvár nemzetközi színházi fesztiváljára, a vasárnap kezdődő TESZT-re
2024. május 17., péntek

Zenés road movie készül a jövőre 80. születésnapját ünneplő Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

Zenés road movie készül a jövőre 80. születésnapját ünneplő Hobóról
2024. május 16., csütörtök

Korunk nagy etikai kérdéseit feszegető alkotásokat, Japánról szóló szekciót, majdnem 200 filmet kínál a 23. TIFF

Majdnem 200 filmet, korunk nagy etikai kérdéseit feszegető, többek közt a mesterséges intelligenciáról és az eutanáziáról szóló dokumentumfilmeket, Japánról szóló szekciót is kínál a június 14. és 24. közt tartandó TIFF.

Korunk nagy etikai kérdéseit feszegető alkotásokat, Japánról szóló szekciót, majdnem 200 filmet kínál a 23. TIFF
2024. május 15., szerda

Vendégtársulatok fellépésével, a HolnapUtán Fesztivállal zárul a nagyváradi Szigligeti Színház évada

Három kőszínházi és három főiskolai társulat előadását látja vendégül az idei HolnapUtán Fesztivál keretében, június 10–16. között a nagyváradi Szigligeti Színház – közölte a társulat.

Vendégtársulatok fellépésével, a HolnapUtán Fesztivállal zárul a nagyváradi Szigligeti Színház évada
2024. május 15., szerda

„Szívügy az irodalom”: a Méhes György Alapítvány összesen 9000 eurónyi elismerésben részesített három alkotót

Három alkotó kapta a Méhes György Alapítvány idei elismeréseit, az összesen 9000 euró értékű díjakat Kolozsváron adták át.

„Szívügy az irodalom”: a Méhes György Alapítvány összesen 9000 eurónyi elismerésben részesített három alkotót
2024. május 14., kedd

Helyi népi kultúra a fiataloknak: megújult formában láthatják az iskolások a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót

Elsősorban iskolásoknak szánt előadással bővült a szatmárnémeti Harag György Társulat repertoárja: a Ludas Matyi Szatmárban című, megújult produkcióval – közölte a színház.

Helyi népi kultúra a fiataloknak: megújult formában láthatják az iskolások a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót
2024. május 13., hétfő

Székelyföldi helyszínek is csatlakoznak az Orgonák éjszakájához

Két székelyföldi helyszíne is lesz szombaton, május 18-án az Orgonák éjszakája programsorozatnak, Sepsiszentgyörgy és az udvarhelyszéki Homoródalmás – közölte hétfőn az MTI-vel a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy.

Székelyföldi helyszínek is csatlakoznak az Orgonák éjszakájához