2009. november 26., 11:062009. november 26., 11:06
A Ruben Fleischer rendezte Zombieland tulajdonképpen műfajparódia: a George A. Romero által megteremtett szubzsáner összes jellegzetes kliséjével találkozhatunk benne, ám miközben a csattogó fogakkal, félig elrohadt arccal, hörögve vágtató zombik az élő embereket üldözik, majd jóízűen elfogyasztják, számos, a klasszikus burleszkfilmekből ismert geg rezonáltatja be a nézők rekeszizmait.
A sztori sallangmentesen indul, nem pazarol sok energiát arra, hogy elmagyarázza, mitől is vált az emberiség elsöprő többsége friss, nyers emberi belsőségekre áhítozó groteszk gurmanddá. Rögtön belecsap a lecsóba, és a narrátor-főszereplő közli: egy rejtélyes, a kergemarhakórhoz kapcsolódó új vírusnak tudható be az apokalipszis, miközben a .REC és a Holtak naplója alapszituációját idéző képsorokban, egy híradós operatőr kamerájának lencséjén keresztül lehetünk szemtanúi egy zombitámadásnak.
A Zombieland már mindjárt az elején jelzi, hogy nem kívánja komolyan venni saját magát: miközben a főszereplő egyetemista srác abban a reményben indul útnak Columbusba, hogy még életben találja családját, elmeséli, milyen szabályok betartásával maradt életben. Miközben pedig mesél, határozottan úgy érezzük magunkat, mintha egy zombivadász-oktató filmet néznénk: a képes illusztrációk mellett folyamatosan jelennek meg a szabályok írott változatai – csak hogy ne felejtsük el, épp melyik szituációban vagyunk.
Amerikai horror-vígjáték, 2009, 81 perc. Rendezte: Ruben Fleischer. Szereplők: Jesse Eisenberg, Woody Harrelson, Emma Stone, Abigail Breslin. Írta: Paul Wernick, Rhett Rheese. Kép: Michael Bonvillain. Zene: david Sardy. Értékelés az 1–10-es skálán: 7 |
A Zombieland amúgy a klasszikus road movie-kat idézi, hiszen a főszereplők a posztapokaliptikus világon át vezető, totálkárosra tört autóroncsokkal és romba dőlt településekkel szegélyezett útjuk során meghatározott cél, egy Los Angeles-i vidámpark felé tartanak, mivel a legenda szerint ott nincsenek zombik. Ezzel aztán két másik műfaj is megkapja a magáét – a már említett road movie mellett a Carnivale jellegű, cirkuszos-vidámparkos misztikus thrillerek is. A zombibohóc telitalálat, a vidámparki leszámolási jelenet pedig Ray Bradbury Gonosz lélek közeleg című horror regényét idézi.
A film amúgy bizonyos elemeiben eltér a Romero-féle iskolától: itt ugyanis az élőholtak nem vánszorognak, mint a Chemotoxszal lefújt őszi légy, hanem úgy sprintelnek, hogy Usain Bolt életben maradása is kérdéses lenne ebben a zombifertőzött világban. Az azonban már a Romero-féle Holtak hajnalában megfogalmazott, kissé szájbarágós társadalomkritikával szembeni fricska, hogy kiderül: a fertőzést vélhetően egy titokzatos hajléktalan indította el.
A legnagyobb poén azonban az a jelenet, amikor Hollywoodba érkezve az egyik főhős nagy kedvencének, Bill Murray-nek a villájában szállnak meg – erre pedig felbukkan a zombinak maszkírozott Murray, akivel aztán szellemirtósat játszanak. Frenetikus epizód, a jelenetek abszurdsága már-már a Monty Python világát idézi. Maga a Zombieland amúgy komolyan hajaz a Tarantino-Rodriguez-féle filmekre is, a történet gyakran idéz az Alkonyattól pirkadatigból és az El Mariachiból, azaz a Desperadóból. E filmek kissé zakkant főhőseit idézi a Woody Harrelson által zseniálisan alakított Tallahassee, aki valóságos művészetté fejlesztette a zombiirtást, és e művészetbe a néző is meglehetős gyakorisággal betekintést nyer.
Jól összerakott film tehát a Zombieland: a sablonos alaptörténetet és karaktereket sikerült jó poénokkal összeforrasztani, ami egész élvezetes műfajparódiát eredményezett. Kérdés, hogy van-e annyi energia és kreativitás az alkotókban, hogy ezt a tervezett folytatásokban is végigvigyék, de ettől függetlenül a Zombielandet csattanós válasznak tekinthetjük a manapság világszerte dúló újvírus-hisztériára.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.