2010. május 20., 10:162010. május 20., 10:16
A hollywoodi sztárrendező és a hollywoodi sztárszínész ezúttal egy ezerszer feldolgozott témát poroltak le ismét: a sherwoodi erdő szűk gatyás, zöld zekés íjászmestere, Robin Hood történetét vitték vászonra. Persze a klasszikus Errol Flynn-féle mozi, na meg a Kevin Costner nevével fémjelzett verzió után sok értelme nem lett volna ismét elmesélni ugyanazt a történetet. Ezért aztán csavartak egyet a sztorin – jobban mondva egy, már készen kapott, jócskán kitekert sztorit csavartak tovább annyira, hogy az már a Robin Hood rémálma címet is nyugodtan viselhetné.
Történt ugyanis, hogy Ridley Scottot megkeresték egy olyan Robin Hood-forgatókönyvvel, amelyben a szokásos szerepek kissé fölcserélődtek: a nottinghami sheriff lett volna a pozitív hős, míg Robin, az útonálló a nem annyira szerethető ellenfele. Ez viszont sok volt Scottnak, ezért aztán mindent visszaterelt a régi kerékvágásba, viszont eldöntötte, hogy elkészíti a jól ismert történet előzményét.
Eszerint a Szentföldről visszatérő Oroszlánszívű Richárd király oldalán harcoló Robin Longstride társaival együtt hősiesen küzd Richárd mellet a franciaországi csatatéren, amíg az uralkodót várostrom közben le nem lövi egy íjász. A király hű társa, Sir Robert Loxley a csata után elindul, hogy a kincstár megmaradt részét és a koronát hazamenekítse, ám útközben rajtaüt Godfrey, Fülöp francia király bérgyilkosa.
A csatában Loxley meghal, ám Godfrey sem örülhet a sikernek, a seregtől elbitangolt Robin ugyanis embereivel együtt elragadja tőle a koronát, és Loxley páncélját magára öltve, a lovag személyazonosságát fölvéve hazatér Angliába, ahol a meggyilkolt uralkodó öccse, a hatalom- és pénzéhes, de igencsak zsarnoki hajlamú és kisstílű János veszi át az uralmat. Robin Nottinghambe indul, hogy átadja Loxley idős édesapjának a haldokló fia által rábízott kardot. Az öreg Loxley a kegyeibe fogadja a fiatal kalandort, és ráveszi, hogy továbbra is a fiának adja ki magát, hogy így riaszsza el a király talpnyalóit, akik szemet vetettek a birtokra.
Robin Hood. Amerikai–angol kalandfilm, 148 perc, 2010. Rendezte: Ridley Scott. Producer: Russell Crowe, Ridley Scott, Brian Grazer. Szereplők: Russell Crowe, Cate Blanchett, Matthew MacFayden, Kevin Durand, William Hurt. Írta: Brian Helgeland. Kép: John Mathieson. Zene: Marc Srteitenfeld. Értékelés az 1–10-es skálán: 6 |
A sztori elejével még nem is lenne gond, hiszen úgy tűnik, Scott igyekszik feloldani a legenda azon problémáját, hogy egy angol középnemes a 12. és 13. század fordulóján a legkisebb valószínűséggel válhatott erdei útonállóvá. Ezért válik az eredeti sztori főszereplője Robin of Loxley helyett amolyan „Loxley-pótlékká.” Ám az alkotók nem elégedtek meg ennyivel, muszáj volt előásni valahonnan egy egérrágta kutyabőrt: kiderítették, hogy Robin atyja nem volt más, mint a középnemesek királyi önkény elleni küzdelmének vezetője, aki először vetette fel egy alkotmányszerű, a kisebb rangú nemesek királlyal szembeni jogait rögzítő dokumentum ötletét, és akit ezért kivégeztek.
Persze így már valóban hihetőbb, hogy elnyeri özvegy Loxleyné, a szép Marion kegyeit, valamint a birtokot is, a történetre viszont ez a fordulat végzetes csapást mér. Az a jelenet például, amikor az elégedetlen nemesek élére álló Robin demokratikus szabadságjogokat követel Jánostól egy gyújtó hangvételű szónoklatban, előlépve ezzel a Magna charta atyjává, nem csupán a történelemben jártassággal bíró néző számára tűnik röhejesnek. Ezek után már nem is meglepő, hogy még egy francia inváziót is kitaláltak, hogy Robin egy, a Ryan közlegény megmentése nyitójelenetét idéző tengerparti csatában menthesse meg hazáját, kivívva ezzel János király irigységét, és az ebből fakadó birtokfosztást – igaz, így legalább kerek lesz a történet, és tudjuk, miért is lesz a főhősből útonálló.
Kiábrándul tehát az, aki azt hinné, hogy az érdekesnek tűnő nyitányt követően eredeti ötlettel szembesül majd. Az új Robin Hood – még ha nem is a megszokott történetet mondja el – hamar átmegy a jól ismert hollywoodi kosztümös kalandfilmbe, amelyben a lényeg a minél több csatajelenet, lassított képen mutatott főhőssel, na meg persze a kimaradhatatlan romantikus szál. Russell Crowe is a Gladiátorból megismert, smirgli modorú hadastyán karakterét melegítette fel, az egyetlen, említésre méltó színészi teljesítmény a Mariont játszó Cate Blanchett nevéhez köthető. Ez azonban nem feledteti, hogy az új Robin Hood úgy hozza a „szuperhős születik” zsánert, hogy a legendához érdemben semmi eredetit nem fűz hozzá. Ráadásul annyira komolyan veszi saját magát, hogy ez a nézőnek már nem igazán sikerül.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.