Nosztalgikus, melankolikus hangvételű filmmel állt a közönség elé Wes Anderson: A Grand Budapest Hotel egy régi, nagy- és dédszülők elbeszéléseiben, fekete-fehér képeslapokon és megkopott épületekben élő világot idéz meg, a két világháború közötti Közép-Európát, amelyben egyszerre volt jelen a gazdagság, a fényűzés és a nyomor, az emberi nagyszerűség és aljasság, és amelynek felszámolásáról aztán a háború, majd kétféle, egymást követő szélsőség is gondoskodott.
2014. március 24., 16:252014. március 24., 16:25
A Stefan Zweig műveinek hangvételéből ihletődött történet tulajdonképpen mese, de nem azok közül való, amelyekben aztán a végén a főhős elnyeri méltó jutalmát, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. A beteljesülő boldogság és a kötelező hepiend után ugyanis következnek a hétköznapok, amelyek további megpróbáltatásokat és tragédiákat hoznak, akárcsak a való életben.
A sztori egy képzeletbeli kis hegyvidéki államban, Zubrowkában játszódik, amelynek egyik legnagyobb nevezetessége a festői környezetben álló, fényes Grand Budapest Hotel. A szállodában a kor minden jellegzetes figurája megfordul, de a vendégkörben mégis felülreprezentáltak az idős, gazdag hölgyek, őket ugyanis a hotelt kemény profizmussal és vaskézzel irányító recepciós, Monsieur Gustave a különféle luxusszolgáltatások mellett egyéb, intim jellegű különleges elbánásban is részesíti.
Egy napon új szállodai boy áll munkába, az arab világból érkező bevándorló, Zero Moustafa személyében, akinek nevelését Gustave a saját kezébe veszi, így a fiú egyszer csak a kor szerelmi és politikai intrikáinak kellős közepében találja magát, miután Gustave egyik leglelkesebb ügyfelét, Madame D-t meggyilkolják, és kiderül, hogy egyik legértékesebb vagyontárgyát, egy reneszánsz festményt a recepciósra hagyta. A család összefog a végrendelet végrehajtásának megakadályozására, bérgyilkost küldenek Gustave ellen, majd gyilkossági ügybe keverik – közben pedig egyre nyomasztóbban veti előre árnyékát a háború.
A film egy kitalált helyszínen, meseszerű közegbe ágyazva, egzotikus szereplőket felvonultatva mesél el egy rendkívül sötét és nyomasztó történetet: azt, hogyan válnak az alapvető emberi értékek a gyűlölködés, a kapzsiság és a politika martalékává. Ez így meglehetősen sematikusan és közhelyesen hangzik, de a Wes Anderson által megteremtett látványvilág, valamint a történetszövés – megfejelve a kiváló színészgárdával – lebilincselő történetet eredményez.
A groteszk figurák, a tobzódó színek, a sajátos képi beállítások és a csavaros bűnügyi szál nyomán a film némileg olyan hatást kelt, mintha Terry Gilliam és Quentin Tarantino világa találkozott volna Wes Anderson boncasztalán, ahol az író-rendező közreműködése nyomán az egész sajátos stílusú látványvilággá és keserédes humorral átitatott narrációvá áll össze.
Ralph Fiennes a kissé bogaras recepciós szerepében a legjobb alakítást nyújtja, de a Zerot alakító Tony Revelori méltó párja. Emellett a film – a szó pozitív értelmében – igazi sztárparádé, az epizódszerepekben is olyan nevek bukkannak fel, mint Tilda Swinton, Harvey Keitel vagy Bill Murray.
Willem Dafoe a kőarcú bérgyilkos szerepében egyszerűen telitalálat, és Jeff Goldblum is említésre méltó a hagyatéki ügyvéd személyében, már csak azért is, mert a szálló nevén kívül ő az egyetlen magyar vonatkozás a filmben, a karakter neve ugyanis Vilmos Kovacs.
Bolondos, néha kissé habókos film A Grand Budapest Hotel, de a humora gyakran keserű, fekete humor, a látszólag felszínes, látványcentrikus alkotás pedig valójában súlyos és mély gondolatiságú történetet mesél el, amelyet nem csak a sztárkavalkád miatt érdemes megnézni.
A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel. Amerikai vígjáték, 100 perc, 2014). Rendezte: Wes Anderson. Szereplők: Ralph Fiennes, Tony Revelori, Tilda Swinton, Saoirse Ronan, Edward Norton, Jude Law, Bill Murray, Adrien Brody, Owen Wilson, Willem Dafoe, Harvey Keitel, Jeff Goldblum. Írta: Wes Anderson. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: Alexandre Desplat.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!