Az Elrabolva című akciófilm mindkét része olyan jól teljesített a mozikban, hogy az alkotók úgy gondolták: érdemes lenne még egy rend bőrt lehúzni a témáról.
2015. január 12., 16:232015. január 12., 16:23
Annyiban igazuk volt, hogy az első két epizód – főszerepben a karakteres és morózus, jéghideg profi CIA-ügynököt alakító Liam Neesonnal – valóban hozta azt, amit egy vérbeli, különösebb mélység nélküli akciófilmtől elvár az ember: látványt, fordulatokat és természetesen sok-sok közelharcot puszta kézzel és fegyverrel.
A harmadik részre azonban már kifogyott a patron: bár a sztori nyitánya ígéretes, és a végén még egy (majdnem) váratlan fordulat is becsúszik, a történet mégis meglehetősen lapos, korábbi, hasonló filmek utánérzéseként hat, néhány dramaturgiai megoldás pedig egyenesen béna.
Az első két részben már a főszereplő, Bryan Mills összes lehetséges családtagját elrabolták, őt magát is beleértve, így aztán most valami durvább kellett. Ezért aztán az alapkonfliktust az képezi, hogy valakik meggyilkolják a volt feleségét, a gyanút pedig megpróbálják ráterelni. Így aztán menekülnie kell, és a rendőrökkel versenyt futva próbálja kideríteni, ki lehet a tettes.
Az előző részekben leamortizált albán gengszterek helyett a fő ellenség ezúttal – ha már visszatérőben a hidegháború – egy egykori orosz Szpecnaz-kommandós, az orosz rosszfiúk minden, korábbi akciófilmekből ismert sztereotip kellékével felvértezve, a hülye akcentustól kezdve a kőkemény brutalitáson át a luxus iránti olthatatlan vágyig.
A filmben sajnos nagyon kevés az eredeti elem, kissé olyan, mintha Luc Bessonnak forgatókönyv-íróként nem lett volna semmi ötlete, ezért összegyúrta A szökevényt a Drágán add az életeddel. (Más értelmezés szerint akár ezen filmek iránti hommage-nak is tekinthetjük az Elrabolva 3-at – az a jelenet, amikor a főhős észreveszi, hogy ellenfele mezítláb van, ezért szétlövi a helyiségben található összes üvegtárgyat, egyértelmű átvétele a Bruce Willis fémjelezte széria első része egyik klasszikus elemének).
Ezen túlmenően azonban az egész csak monoton darálás: menekülés-üldözés-bunyó-lövöldözés végtelenített és tetszőleges sorrendű kombinációja, előre látható végkifejlettel.
Nem menti meg a filmet Liam Neeson sem – az egyébként kiváló színész izomból hozza a figurát, nem hal meg azért, hogy némi életet vigyen bele –, és még Forest Whitaker sem, aki pedig a kissé bogaras nyomozó szerepében a legjobb alakítást nyújtja a filmben.
A vége a legkínosabb: hogy biztosan minden gyengeelméjű néző megértse, mi miért történt, először a főhős mondja fel szépen, miközben komótosan félholtra rugdossa a főgonoszt egy repülőtéren, majd néhány perccel később még egyszer elismétlik az egészet a detektív irodájában, nehogy ne hasson szájbarágósan az egész.
Az Elrabolva harmadik epizódja után az ember azzal az érzéssel jön ki a moziból, hogy az alkotók az egészet csak azért kalapálták össze, hogy a brand kihasználásával, minimális megerőltetéssel egy kissé felpörgessék a bankszámlaegyenlegüket. Na meg azzal a reménnyel, hogy negyedik rész azért már nem készül.
Elrabolva 3 (Tak3n. Francia akciófilm, 109 perc, 2015). Rendezte: Olivier Megaton. Szereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Forest Whitaker, Famke Janssen, Jon Gries, Sam Spruell. Írta: Luc Besson, Robert Mark Kamen. Kép: Eric Kress. Zene: Nathaniel Mechaly.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
szóljon hozzá!