Világvégés-Föld-megmentős sci-fit lehet úgy is készíteni, hogy a hangsúly a látványra, a pusztítás minél részletesebb megmutatására kerül, és a faék bonyolultságú történet, amelynek során az Igazi Hős végül diadalmaskodik, szinte mellékes is. És lehet úgy, ahogy Christopher Nolan készítette el legújabb sci-fijét, a Csillagok közöttet: bár a látvány lélegzetelállítóan és precízen kimunkált, a lényeg mégis a néha lassan folyó történet, amely igazi mélységet nyer azáltal, hogy a főhős nem akar hős lenni, és komoly erkölcsi dilemma elé kerül, amikor azzal szembesül, hogy saját családja boldogulása az egész emberiség érdekeivel kerül szembe.
2014. december 02., 18:032014. december 02., 18:03
A film nyitánya meglehetősen baljóslatú. Valamikor a talán nem túl távoli jövőben az emberiség lassan föléli a Föld tartalékait, ráadásul az időjárás sem tart az emberekkel: az amerikai síkvidéken hatalmas szárazságok pusztítanak, és ugyanolyan homokviharok dúlnak, mint a harmincas években. Az élelmiszer így egyre kevesebb, az emberiség pedig rezignáltan várja a pusztulást.
Ugyan vannak még néhányan, akik többet szeretnének, mint például Cooper, az egykori űrhajós, kétgyermekes családapa, de a többiek őt is lehúzzák: farmerkedésből kell élnie. A közeg meglehetősen falanszterszerű: nem hagyják, hogy fiából mérnök legyen, mivel farmerekre van szükség az élelmiszer megtermeléséhez, lányát pedig megróják az iskolában, amikor a hivatalos szintre emelt konteóval szemben – miszerint a Holdra szállást célzó Apollo-projekt nem is érte el a célját – a holdraszállás valódisága mellett ál ki.
Ebben a közegben tárul fel előtte egy rejtélyes, paranormálisnak tűnő jelenség nyomán a kitörés lehetősége: egy úrhajó pilótájaként útnak indulhat, hogy egy nemrég felfedezett féregjáraton keresztül más, távoli galaxisokban keressen új, lakható bolygót az emberiség számára.
A film középpontjában mindvégig Cooper személyes morális tusakodása áll, hiszen – a relativitáselmélet jól ismert alapvetése nyomán – kiderül: bár ő az utazás ideje alatt alig öregszik, családtagjai megöregedhetnek és akár meg is halhatnak, mire hazaér. Ezért valahogy össze kell egyeztetnie magában azt a vágyat, hogy a lehető leghamarabb viszontláthassa őket, és azt, hogy a számba vehető összes bolygót feltérképezze.
A történet egyik legerősebb szála a Cooper és a lánya közötti kapcsolat, a hihetetlenül mély érzelmi kötődés, amely központi szerepet is nyer egy adott ponton, de amely néha azért kissé túlságosan is melodramatikus mázt kap.
Mindemellett nagy erőssége a sztorinak, hogy a legkevésbé sem vádolható utópisztikus hurráoptimizmussal, miszerint a jövőben az emberiség összefogásával, az emberfeletti tudással és moralitással felvértezett tudósok vezetésével az emberi faj leküzdi az akadályokat.
Nincs igazi összefogás, csak az emberiséget egyre primitívebb igényszintre süllyesztő letargia, a tudósok pedig emberibbek az átlagembernél: tévedéseiket rejtegetik, néha pedig gyávák és aljasak.
A filmben nem nehéz észrevenni a tisztelgést a Kubrick-féle 2001: Űrodüsszeia előtt, erre utal néhány űrbeli kép, a lassan hömpölygő történet, a zene és nem utolsó sorban a sajátos formájú, a Monolitot idéző robotok.
A sztorit amúgy intelligens humor, jó színészi játék – a főszerepet játszó Matthew McConaughey a Mielőtt meghaltamhoz hasonlóan itt is kiválót nyújt – és pazar látványvilág fűszerezi. Mindez pedig képes feledtetni a néha túlcsorduló melodramatikusságot: a Csillagok között igazi, klasszikus sci-fi, amely nem az egy percre eső robbanások és űrszörnyek látványával akar rekordot dönteni, hanem elgondolkodtató történetet kínál azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire.
Csillagok között (Interstellar. Amerikai sci-fi, 169 perc, 2014). Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain, Wes Bentley, Casey Affleck, Michael Caine, Matt Damon. Írta: Christopher Nolan, Jonathan Nolan. Kép: Hoyte van Hoytema. Zene: Hans Zimmer.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!