2010. július 19., 09:242010. július 19., 09:24
Anyai nagyanyjának és édesanyjának a története rácáfol a legvadabb romantikus regényekre is, s épp e történet utolsó akkordja az Orbán család törökországi útja. A szövevényes örökösödési perek miatt ott éri őket a ’48–49-es forradalom és szabadságharc, illetve éppen amikor a fiatal Orbán Balázs néhány társával útra kelne, hogy itthon tegyék hasznossá magukat, a vereség híre. Sztambulban való maradása tehát természetes és mondhatni az is, hogy a hamarosan megérkező Kossuth-emigrációhoz gyorsan és nagyon közel kerül. A kölcsönös jóindulat, sőt föltétlen bizalom lesz Orbán Balázs életében az elkövetkező évek aranyalapja. Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a Kossuthtal való kapcsolatának következtében bejárja a világot.
Ez így önmagában talán még különösebben érdekes információ sem volna, hisz akkortájt egy nemesifjú habitusához hozzátartozott az utazás, az viszont, hogy ugyanolyan otthonosan mozog Athénban, Jeruzsálemben, Jersey szigetén, Dublinban, Londonban, Nicaeában, Nikodémiában, mint hazatérése után az Országgyűlésben vagy szejkei birtokán, az már mindenképpen hírértékű. Így utólag tehát nem a Balázs Ádám öszszeállította kötet címének módosítását, csak árnyalását céloznám meg, mondjuk olyasformán, hogy Sztambulból – a nagyvilágon keresztül – Szejkéig.
Befogadó, otthonos Orbán Balázs számára a nagyvilág. Szó sincs tehát űzött földönfutóról, hisz nyitottsága, széles körű érdeklődése és talán mindenekelőtt határozott értékrendje nem siránkozó hontalant, hanem derűs, mindent pozitívan fogadó/elfogadó utazót feltételez. Ennek ellenére nem meglepő, hogy értékrendjének középpontjában a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való ragaszkodás áll. Amikor beduinoknak hitt, az osztrák hadsereg elől szökött erdélyiekkel találkozik, ők mondják: „Gyöngyélet biz, ez a miénk, de azért, ha a némettől nem félnénk, már régen visszatértünk volna hazánkba”. Itt ismét azon meggyőződésben erősödtem meg, hogy a magyar honát szeretni s oda visszavágyni soha meg nem szűnik. „A honvágy elkíséri őt mindenüvé, álmainak, óhajainak tárgya mindig az imádott haza, melyet jólét, boldogság soha feledtetni nem tud.” (59.oldal)
Amikor már teheti, sőt szükségét is érzi a honi közéletbe való bekapcsolódásnak, hazatér. Mondhatni kétszeresen, hisz tágabb hazája mellett ezentúl szülőföldjének gondját-baját is képviselni fogja. Elég csak megnézni a kötetbe felvett országgyűlési beszédeinek címét: A csángó-fiak ösztöndíja érdekében, Határozati javaslat a székely kivándorlás ügyében, Az általános szavazatjogról, Interpelláció a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár ügyében, A vadászfegyverek megadóztatása ellen, Az 1882. évi költségvetésről. A székelység sorsával való törődés nem jól hangzó interpellációcímek, amire aztán legyinteni lehet, hogy szó elszáll. Nem, halálon túli székely elkötelezettségét végrendeletében szentesítette: „De ezenfelül még többet is akarok székely véreimért tenni, s tövisi birtokomat egész terjedelmében s bennvalóval, a határán levő taggal, a Csáklya és Kurety községekben létező minden illetményemmel, regále, erdő és közlegelőkből való minden részesedésemmel hagyományozom az Erdélyi Közművelődési Egyletnek, és pedig az egylet székely kitelepítési osztályának, úgy, hogy azt bölcs belátása és tetszése szerint fordíthassa a székely kivándorlás meggátlására. Feljogosítom, hogy ha célszerűnek ítéli e jószágot telepítési célra hasznosíthassa avagy el is adhassa s a befolyó összeget akár tőkésítés, akár felhasználás által e célra fordíthassa. Csekély, mit e nagy célra juttathat az én szegénységem, de porszemekből alakulnak a sziklák, kiket a sors kegye többel áldott meg, azok kövessék az én jóindulatomat, s a nagy cél el lesz érve.” (290. oldal)
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.