A díjazott, Kisgyörgy Zoltán helytörténeti szakíró és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Fotó: Vargyasi Levente
Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténeti szakíró vehette át csütörtök este a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ 2013-ban alapított.
2023. január 20., 13:272023. január 20., 13:27
Az elismerést minden évben a magyar kultúra napja alkalmával adják át, idén a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy közös szervezésű ünnepségén került sor rá.
„A szülőföld, a nemzeti kultúra iránti szeretet, tisztelet nemcsak legnemesebb, de legjóízűbb, legjókedvűbb példáját tanulhatjuk el az idei év díjazottjától, Kisgyörgy Zoltántól, aki minden egyes megnyilvánulásával székelységünk egyediségét és megismételhetetlenségét ünnepli. Mi pedig ma, a magyar kultúra napja alkalmával őt ünnepeljük, amikor a Háromszék kultúrájáért díjjal ismerjük el ezt a rendkívüli gazdag, ma is pezsgő életpályát” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Gyombolai Péter Vince konzul köszöntötte a résztvevőket, aki beszédében a megmaradás és összetartás fontosságát, a magyar identitás rendíthetetlenségét hangsúlyozta.
Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró 1936-ban született Árkoson. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd 1957-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát. Még ez évben Ozsdolára került tanárnak, majd a következő évtől Apácán tanított. 1961-1974 között az erdővidéki szénbányák geológusa volt. 1974-től a Kovászna megyei turisztikai hivatalhoz került Sepsiszentgyörgyre, ahol hidrogeológiai mérnökként tevékenykedett. 1984-ben a kőröspataki szénbányánál dolgozott bányageológusként, majd 1989-ben az akkor induló Háromszék napilap munkatársa lett, amelynek immáron 32 éve oszlopos tagja.
Ezt teszi azokon az autóbuszos kirándulásokon is, melyeken fáradhatatlanul mutatja be ezeket az értékeket nemcsak a távolabbról jövő turistáknak, hanem nekünk itthoniaknak is. Sokunkban ezáltal erősíti a szülőföld szeretetét, másokban a Háromszék iránti csodálatot” – fogalmazott méltatásában Demeter László muzeológus, Erdővidék Múzeumának igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!