A Nemzeti Színház legendás művésze, Bodrogi Gyula csatlakozott az Olasz szalmakalap próbafolyamatához
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Újra a budapesti Nemzeti Színházban rendez Silviu Purcărete világhírű román rendező, az Olasz szalmakalap című előadás bemutatóját március 7-én tartják. Silviu Purcărete új budapesti rendezésében a nemsokára 91. életévét betöltő Bodrogi Gyula is színpadra lép.
2025. február 27., 14:402025. február 27., 14:40
2025. február 27., 15:072025. február 27., 15:07
Silviu Purcărete, aki visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, Eugène Labiche (1815 – 1888) francia drámaíró darabját állítja színpadra ezúttal. Amint a Nemzeti Színház Facebook-oldalán bejelentette, „Bodrogi Gyula visszatért, az Olasz szalmakalap próbáin találkoztunk vele!
A világhírű rendező egyedülálló, kifejezetten Bodrogi Gyulára szabott megoldással készül – hogy pontosan mivel, az egyelőre maradjon meglepetés!”. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező nemsokára 91 éves lesz.
Silviu Purcărete világhírű román rendező visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete rendező interjút adott a Nemzeti Színház lapjának az Olasz szalmakalapról. „Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához, mert örömből fakad” – mondja Silviu Purcărete. A francia bohózat „kaján látlelet az emberekről”.
Amint a Nemzeti honlapján olvasható, Silviu Purcărete 1950-ben született Bukarestben, és ugyanitt szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Dolgozott Piatra Neamţ-on, Konstancán, Bukarestben, 1988 óta pedig a craiovai Nemzeti Színházban. 2007-ben a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színházban színre vitte Goethe Faustját, amellyel 2009-ben nagy sikert aratott az Edinburgh-i Fesztiválon.
Bodrogi Gyula az Olasz szalmakalap című előadás próbáján
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete számos romániai színházban is rendezett, több ízben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is.
Anglia, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Portugália, Magyarország különböző színházaiban rendezett, valamint Bonn, Cardiff, Bécs és Essen operházaiban. 1996-ban vezetője lett Limoges-i Színházi Központnak, ahol számos előadást rendezett, és színházi akadémiát alapított fiatal színészek számára.
a Kritikusok díja és a Hamanda Alapítvány különdíja (Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál, 1991), a Legjobb Külföldi Előadás díja (Montréal, 1993), a Peter Brook Golden Globe Díj a legjobb színházi rendezésért (1995), a Kritikusok díja (Dublini Színházi Fesztivál, 1996), a Zsűri különdíja (Gdanski Shakespeare Fesztivál, 2006), az UNITER legjobb rendezés díja (1993, 2005), valamint az az UNITER Különdíja (1997, majd 2010-ben közösen a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulatával, amellyel a Faustot létrehozta).
Bodrogi Gyula találkozott az előadás rendezőjével, Silviu Purcăretével
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Eugène Labiche a maga korában az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb színpadi szerző volt.
A darab kirobbanó siker lett, és nemcsak a szórakozni vágyó nézők tetszését vívta ki, hanem a kritikusok elismerését is, népszerűségét máig megőrizte.
Az esküvője napján a párizsi aranyifjú, Fadinard lova véletlenül megeszi egy éppen házasságot törő asszony szalmakalapját. A hölgy és lovagja arra kényszerítik Fadinardot, hogy szerezze vissza a kalapot, mert a hölgy különben lebukik a megcsalt férj előtt. Egyetlen hasonló kalap van még Párizsban, azt mindenáron meg kell találni. Fadinard a mit sem sejtő násznéppel a sarkában kalapkeresőbe indul keresztül-kasul a városon…
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!