2007. december 24., 00:002007. december 24., 00:00
A könyv hátterében kalandos történet áll: a budapesti szerzõ a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásának ügyéért nyolc országon át kerékpározott – útba ejtve a Vatikánt és Moldvában zárva a zarándoklatot. Az út történéseit örökítette meg a könyvben. Ferkó április 22-én indult Budapestrõl biciklis zarándokútra, hogy felhívja a figyelmet „arra a Románia alkotmányának, az Európa Tanács ajánlásának és az emberi igazságérzetnek\" ellentmondó állapotra, hogy a csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. A magyar mise bevezetését a szerzõ szerint a politikum és a román egyház akadályozza. A szerzõt egy internetes naplóban talált bejegyzés indította a zarándoklat megszervezésére, amelyben az állt, hogy a csángók nemzeti identitásának megõrzéséhez kevés a 16 faluban mûködõ és mintegy 1660 gyereket érintõ magyar nyelvû oktatás, arra is szükség lenne, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák. „Templomaik vannak, hívek vannak, a plébánosok nagy része tud magyarul, de mise még sincs anyanyelven. A Tismãneanu-jelentés is kimondja, hogy a román római katolikus egyháznak nagy szerepe volt a csángók asszimilációjában\" – jelentette ki Ferkó, aki 45 napos útja során 4000 kilométert tett meg, magyarországi, erdélyi és vatikáni egyházi méltóságokkal, valamint Magyarország bukaresti nagykövetével és csíkszeredai fõkonzuljával találkozott. Többek között a Szentszék külügyminiszter-helyettese, msgr. Pietro Parolin, Böjte Csaba atya, Tõkés László biztosította támogatásáról. Ferkó Zoltán úgy gondolja, sikeres volt az út, az ügy nyilvánosságot kapott. „Elindult egy folyamat, ami remény szerint továbbgyûrûzik\" – mondta a szerzõ, aki a továbbiakban szeretné a moldvai magyarokhoz is eljuttatni a zarándoklat hírét és mondanivalóját nemcsak könyv, de DVD formájában is. A könyvbemutatót követõ beszélgetésen megfogalmazódott, identitásuk megõrzéséhez egy erõs csángó értelmiségi rétegre lenne szükség, ehhez vissza kellene térniük Csángóföldre az onnan elszármazott értelmiségieknek.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.