Fotó: Barabás Zsolt
2009. december 11., 10:472009. december 11., 10:47
Az előadáshoz Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas magyarországi költő bravúros nyelvi leleményekkel teli átdolgozását választották, mely Réz Pál fordítása alapján készült. Caragiale szövegei nehezen fordíthatók, hiszen szorosan kötődnek a társadalmi közeghez, a 19. század végi Bukarest világához.
Az eredeti darab humorának egyik legfontosabb forrása a nyelv, a román, görög, török és francia szavak egyvelegéből álló beszéd, amely a kor Bukerestjét jellemezte. Parti Nagy Lajos sikerrel emelte be Caragiale szövegébe a jelenkor magyar nyelvének torzulásait, kombinálva az eredeti szöveg franciás szófordulataival, így a darab magyar nyelvezete is meghökkentő és komikus, erősítve a társadalmi szatírát.
Az előadás rendezője, Alexandru Dabija a bukaresti Odeon Színház vezető rendezője, Silviu Purcăretével, Mihai Măniuţiuval, Tompa Gáborral, Victor Ioan Frunzával, Dragoş Galgoţiuval együtt tagja annak az 1980-as évek elején felnőtt rendezőgenerációnak, melynek munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a romániai színjátszás mára Európa egyik legjelentősebb színházi kultúrájává váljék.
Dabija elmondta, azért fogadta el a sepsiszentgyörgyi színház felkérését, mert szerinte az ország egyik legjobb társulatáról van szó. A darabot a színház választotta, és Dabija elfogadta a döntést, bár tudta, hogy nehéz munka más anyanyelvű színészeknek Caragialét játszani, mégis bízott benne, hogy pozitív tapasztalat lesz a csapat számára.
„Politikai, társadalmi, gazdasági szédületben élünk, úgy érezzük eltévedtünk, nincs kilátás, nem tudjuk melyik a helyes irány, de azért csak nyomjuk a dumát, tengersokat beszélünk” – magyarázta a darab időszerűségét Dabija, megjegyezve, hogy az országban a választások még ma is olyanok, mint egy Caragiale-darabban.
A próbák kellemes, baráti hangulatban zajlottak, a színészek fegyelmezettek és lelkesek – értékelte az előkészületet a művész. A Karnebál cselekménye szerelmi bonyodalmak, csalások és félreértések sokaságából bontakozik ki. A helyszín egy borbélyüzlet, később egy külvárosi bálterem, a szereplők pedig jellegzetes képviselői annak a rétegnek, mely „franciásan affektál, de a civilizációból semmi más nem ragadt rá, csak az olcsó parfüm”.
Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Bartha József díszlettervező, Bagoly Zsuzsa és György Eszter jelmeztervezők, Láng Zsolt dramaturg, valamint Zakariás Zalán rendezőaszszisztens. A színpadon Pálffy Tibort, Mátray Lászlót, Erdei Gábort, Nagy Alfrédot, Szakács Lászlót, Nagy Józsefet, Kicsid Gizellát, D. Albu Annamáriát és Márton Lórántot láthatja a közönség. A bemutató után idén még három alkalommal december 13-án, 14-én és 20-án tekinthető meg az előadás.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.