2012. február 28., 08:052012. február 28., 08:05
Az idegenek elől el- és bezárkózó, aki pedig orvul akarna beosonni, annak meggyűlik a baja a kilenc zárral? De vajon ilyen volt-e Kolozsvár az évszázadok során? A történelmi feljegyzések tanúsítják, hogy némi zárkózottsága ellenére nagyon is szívesen látta a máshonnan jötteket, ágyat-asztalt biztosítva a vándornak, és később fedelet is, ha úgy gondolta az idegen tájakról jövő, hogy maradna még. S hogy akadt – az utóbbi időkben egyre több – olyan, aki visszaélt a szíveslátással?!
Hát ilyesmi történt más városokban is – nem a kapuzárak mondták fel a szolgálatot, azok állták volna még jó sokáig a – nem is olyan jelképes – feszegetést. És a Kárpát-medencének nevezett toposzban az sem ritkaság, hogy a házba befogadott később egyszerűen kidobta a gazdát. Erről is szól a folklór fámája – de ehelyt nem a népköltészet boncolgatása a feladat, hanem inkább a történelemé. Amiről sokan úgy tartják, hogy valójában nincs is – az egész csak holmi mesefüzér, afféle cizelláltabb Piroska és a farkas.
Hát persze, történeteket ki lehet bőven találni, de olyan gótikus remekekre, mint a Szent Mihály- vagy a Farkas utcai templom, mégsem lehet azt mondani, hogy a Piroskára hiába várakozó nagymama éhség miatti hagymázos képzelgéseiben léteznek csupán. És a minden más magyarázat helyett ezeknek a történelmi emlékeknek a gyermekekkel való megismertetése, vagyis a kapuzárak játékos felnyitása – mondhatnám kutya kötelessége szülőnek, tanerőnek egyaránt.
2011-ben már a második kiadást érte meg a Kriterion Kiadónál a Fórizs Enikő–Veress Boglárka–Zsigmond Ilka szerzőhármas Donát Alapítvány támogatta, sorozatnyitó Kolozsváros. Milyen város? Fedezd fel a középkori Kolozsvárt! című kötete. Az ajánlásban a szerzők röviden összefoglalják: „Könyvünk létrejöttének elsődleges célja a hiánypótlás. Mind ez idáig még nem jelent meg olyan Kolozsvár-történeti műemlék-pedagógiai kiadvány, amely cselekedtetve ismertetné meg a gyermekeket városunk történelmével. Egy olyan könyv létrehozására törekedtünk, amely élményszerűen, a gyermekek számára megfoghatóvá téve mutatja be mindazt, amit a múltbeli Kolozsvár képvisel. Ez a könyv egy tervezett sorozat első része, amelyben a középkori, gótikus Kolozsvár különböző arcait tárjuk az olvasó elé. Kiadványunk az I. Kolozsvári Magyar Napok kapcsán született meg.
A sorozat további köteteinek kiadását is ezzel a rendezvénnyel szeretnénk összekapcsolni.” Fölösleges volna ezekhez az ajánló szavakhoz bármilyen magyarázatot hozzáfűzni, annak viszont elengedhetetlenül fontos a közlése, hogy 2011-ben a Donát Alapítvány kiadásában megjelent immár a sorozat második darabja is: a Koros-Fekete Zsuzsánna és Zsigmond Ilka Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! alcímű kötete, ami továbblépés az első kötethez képest, nemcsak majdnem kétszeres terjedelme miatt, de amiatt is, hogy kivágós, összerakható-ragasztható feladatlapokat is tartalmaz, ami a közös, játékos családi időtöltés mellett pedagógiai szempontból is nagyon fontos lehet.
A hátsó borító fiatal olvasót megszólító ajánlásában a szerzők ki is mondják: „A mai ember gyakran úgy jár-kel városában, hogy észre sem veszi rejtett kincseit. Olyan kalandra hívunk most téged, amelynek során elmúlt korok rejtélyes és izgalmas jeleit fedezheted fel. Kalandozásaid során rá fogsz jönni, hogy a történelem nemcsak a könyvekben létezik, hanem kézzel tapinthatóan ott van városunk utcáin, terein, kapualjaiban. Kívánjuk neked, hogy örömmel fedezd fel Kolozsvárt, és tapasztald meg, hogy a történelem számodra is élményt jelenthet. Bátran írjál, rajzolj, ragassz a Kolozsváros. Milyen város? sorozat második kötetébe is, hiszen ez a könyv akkor éri el célját, ha használod. Válogass a feladatok közül, és keresd meg azokat, amelyek a legérdekesebbek számodra.”
Miután szülők és gyerekek közös figyelmébe ajánlottam a sorozat köteteit, szeretnék valamit közös figyelmünkbe is ajánlani, abban a reményben, hogy nem vetik el azonnal azok, akiket leginkább illet, mondván, hogy épp ilyesmire nincs időnk. Ha első lépésben nem is minden egyes településen, de városainkban mindenképpen el kellene kezdeni hasonló kiadványok megjelentetését. Tenni kellene mindezt addig, amíg van miről, van kinek írni, de mindenekelőtt létezik még az igény a valós vagy virtuális várkapuzárak felnyitására! n Molnár Judit
Koros-Fekete Zsuzsánna, Zsigmond Ilka: Kolozsváros. Milyen város? – Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! – Donát Alapítvány, Kolozsvár, 2011
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.