A kalligráfia a szépírás művészete
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Hogyan lesz valakiből kalligráfus? Hol lehet megtanulni az írás művészetét? A kolozsvári Csűrös Réka egy nagyon kevesek által ismert hobbi, egy sajátos világ rejtelmeibe vezetett be, felidézve, hogy a gyerekkori érdeklődéséből miként lett sok fáradságos munka, kutakodás, gyakorlás nyomán egy akár megélhetést is biztosítani képes tevékenység, „szerelem”.
2024. november 30., 14:022024. november 30., 14:02
2024. november 30., 14:112024. november 30., 14:11
A kalligráfia a díszes, szép kézírás több ezer éves gyakorlata, melynek ugyanúgy van hagyománya a keresztény Európában, mint az iszlám kultúrában vagy a távol-keleti országokban, bár a betűk, a stílus, különböznek.
Csűrös Réka kalligráfia iránti érdeklődésének gyökerei a gyerekkorába nyúlnak vissza: a régi kéziratok, és nagymamája gyöngybetűi egyaránt lenyűgözték, illetve a marosvásárhelyi Teleki Téka és más könyvtárak régi iratai tovább mélyítették a vonzódását az írás szépsége iránt. Elmondása szerint hosszú évekig csupán passzív csodálója maradt a kalligráfiának, mígnem néhány éve egy Facebook-csoportban újra felfedezte gyerekkori szenvedélye tárgyát.
A kalligráfia speciális eszközöket igényel
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Ma már tudja, hogy kezdetben még a tollat sem tartotta megfelelően, egyből a legnehezebb betűtípust próbálta megtanulni. Sok évnyi tapasztalattal a tarsolyában ma már azt is látja, hogy bizony a videókban tanító mesterek ezt-azt elhallgatnak a tanítványok előtt, szakmai titkokat őriznek, így nehéz tökéletesen elsajátítani a látottakat.
Az első próbálkozások keserédes tapasztalatokat hoztak Csűrös Rékának, még egy ínhüvelygyulladással is meg kellett küzdenie, de nem adta fel. A helyes irányt végül egy Japánban élő, kolozsvári származású ismerőse mutatta meg, aki maga is kalligráfus, s aki rávilágított, hogy Csűrös Réka mit csinál rosszul.
Bár ma már vannak betűtípusok, amiket Csűrös Réka játszi könnyedséggel használ,
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
A kolozsvári kalligráfus szerint választott hobbija nemcsak művészet, hanem tudomány is: a megfelelő papírok, tinták és eszközök kiválasztása kulcsfontosságú.
Ő maga ragaszkodik a természetes aranyfüsthöz, amely száz év múltán is megőrzi fényét, és még a maradék aranyport is gondosan feldolgozza aranyfestékké. Elárulta, hogy az aranyfüst fényezésének pillanata a kedvence: ekkor kenek életre a betűk, a formák, ez az a munkafázis, amikor az egyébként szürkének tűnő aranyfesték egyszer csak ragyogni kezd.
Bár az évek alatt egyre profibb lett a kalligráfiában, Csűrös Réka ma is „csak” egy hobbiként, a szenvedélyeként tekint rá,
Elmondta, hogy bár néha vállal – főleg baráti – megrendeléseket, számára a szabadság és az önállóság a legfontosabb.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
„Ez a hobbi számomra örömforrás, nem megélhetési forrás” – vallja Csűrös Réka, hozzátéve, hogy az alkotás folyamata a legfontosabb: minden egyes betű, apró díszítőelem mögött rengeteg gondolkodás, tervezés és munka rejlik. Mint mondja, a kalligráfia nemcsak technikai kihívás, hanem meditáció is, amely megtanít türelemre és aprólékosságra, ami egy más dimenziót mutat meg. Nem is képes mondjuk csak fél órára leülni „írogatni”, ez a tevékenység megköveteli, hogy tényleg ott legyen agyban, lélekben.
Csűrös Réka arról is beszélt, hogy
Hozzátette, utazásai során rendszeresen látogat kézírásos könyveket őrző könyvtárakat és múzeumokat, például a British Museum kézzel írott részlegét különösen lenyűgözőnek találta, ahol ritka kéziratok jelentenek inspirációt.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Másfelől általában nem másol, hanem csak inspirációs forrásként tekint a régi szövegre. Bár hatnak rá a régi szövegek, alapvetően kreatív művész, aki szeret kísérletezni, a kalligráfiában is lehet akár kortársnak, modernnek lenni. Persze a másolást sem ítéli el, sőt
Mostanában egyre jobban érdekli a tanítás, mint mondja, régen el sem tudta volna képzelni, hogy tudását foglalkozások keretében adja át másoknak. Most már kezdi úgy érezni, hogy elég felkészült, érett ehhez, és lát benne fantáziát, hogy a kalligráfia által egyre jobban megszerettesse korunk digitalizálódott emberével a szépírást.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a közelgő ünnepkör alkalmából Először a színházban címmel indít kampányt mindazok számára, akik eddig a Tompa Miklós Társulat egyetlen előadására sem jutottak el.
Bukarestben nyílik kiállítás a 100 évvel ezelőtt született Kövi Pál gasztronómus, az Erdélyi lakoma című könyv szerzője emlékére.
November 28-án lenne 91 éves az operatőr, fotográfus Sára Sándor. A modern magyar filmművészet kiemelkedő alakjára, vizuális nyelvének egyik megújítójára emlékezik e napon a közmédia több csatornája páratlan munkássága egy-egy darabjával.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
szóljon hozzá!