A kalligráfia a szépírás művészete
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Hogyan lesz valakiből kalligráfus? Hol lehet megtanulni az írás művészetét? A kolozsvári Csűrös Réka egy nagyon kevesek által ismert hobbi, egy sajátos világ rejtelmeibe vezetett be, felidézve, hogy a gyerekkori érdeklődéséből miként lett sok fáradságos munka, kutakodás, gyakorlás nyomán egy akár megélhetést is biztosítani képes tevékenység, „szerelem”.
2024. november 30., 14:022024. november 30., 14:02
2024. november 30., 14:112024. november 30., 14:11
A kalligráfia a díszes, szép kézírás több ezer éves gyakorlata, melynek ugyanúgy van hagyománya a keresztény Európában, mint az iszlám kultúrában vagy a távol-keleti országokban, bár a betűk, a stílus, különböznek.
Csűrös Réka kalligráfia iránti érdeklődésének gyökerei a gyerekkorába nyúlnak vissza: a régi kéziratok, és nagymamája gyöngybetűi egyaránt lenyűgözték, illetve a marosvásárhelyi Teleki Téka és más könyvtárak régi iratai tovább mélyítették a vonzódását az írás szépsége iránt. Elmondása szerint hosszú évekig csupán passzív csodálója maradt a kalligráfiának, mígnem néhány éve egy Facebook-csoportban újra felfedezte gyerekkori szenvedélye tárgyát.
A kalligráfia speciális eszközöket igényel
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Ma már tudja, hogy kezdetben még a tollat sem tartotta megfelelően, egyből a legnehezebb betűtípust próbálta megtanulni. Sok évnyi tapasztalattal a tarsolyában ma már azt is látja, hogy bizony a videókban tanító mesterek ezt-azt elhallgatnak a tanítványok előtt, szakmai titkokat őriznek, így nehéz tökéletesen elsajátítani a látottakat.
Az első próbálkozások keserédes tapasztalatokat hoztak Csűrös Rékának, még egy ínhüvelygyulladással is meg kellett küzdenie, de nem adta fel. A helyes irányt végül egy Japánban élő, kolozsvári származású ismerőse mutatta meg, aki maga is kalligráfus, s aki rávilágított, hogy Csűrös Réka mit csinál rosszul.
Bár ma már vannak betűtípusok, amiket Csűrös Réka játszi könnyedséggel használ,
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
A kolozsvári kalligráfus szerint választott hobbija nemcsak művészet, hanem tudomány is: a megfelelő papírok, tinták és eszközök kiválasztása kulcsfontosságú.
Ő maga ragaszkodik a természetes aranyfüsthöz, amely száz év múltán is megőrzi fényét, és még a maradék aranyport is gondosan feldolgozza aranyfestékké. Elárulta, hogy az aranyfüst fényezésének pillanata a kedvence: ekkor kenek életre a betűk, a formák, ez az a munkafázis, amikor az egyébként szürkének tűnő aranyfesték egyszer csak ragyogni kezd.
Bár az évek alatt egyre profibb lett a kalligráfiában, Csűrös Réka ma is „csak” egy hobbiként, a szenvedélyeként tekint rá,
Elmondta, hogy bár néha vállal – főleg baráti – megrendeléseket, számára a szabadság és az önállóság a legfontosabb.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
„Ez a hobbi számomra örömforrás, nem megélhetési forrás” – vallja Csűrös Réka, hozzátéve, hogy az alkotás folyamata a legfontosabb: minden egyes betű, apró díszítőelem mögött rengeteg gondolkodás, tervezés és munka rejlik. Mint mondja, a kalligráfia nemcsak technikai kihívás, hanem meditáció is, amely megtanít türelemre és aprólékosságra, ami egy más dimenziót mutat meg. Nem is képes mondjuk csak fél órára leülni „írogatni”, ez a tevékenység megköveteli, hogy tényleg ott legyen agyban, lélekben.
Csűrös Réka arról is beszélt, hogy
Hozzátette, utazásai során rendszeresen látogat kézírásos könyveket őrző könyvtárakat és múzeumokat, például a British Museum kézzel írott részlegét különösen lenyűgözőnek találta, ahol ritka kéziratok jelentenek inspirációt.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Másfelől általában nem másol, hanem csak inspirációs forrásként tekint a régi szövegre. Bár hatnak rá a régi szövegek, alapvetően kreatív művész, aki szeret kísérletezni, a kalligráfiában is lehet akár kortársnak, modernnek lenni. Persze a másolást sem ítéli el, sőt
Mostanában egyre jobban érdekli a tanítás, mint mondja, régen el sem tudta volna képzelni, hogy tudását foglalkozások keretében adja át másoknak. Most már kezdi úgy érezni, hogy elég felkészült, érett ehhez, és lát benne fantáziát, hogy a kalligráfia által egyre jobban megszerettesse korunk digitalizálódott emberével a szépírást.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!