A kalligráfia a szépírás művészete
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Hogyan lesz valakiből kalligráfus? Hol lehet megtanulni az írás művészetét? A kolozsvári Csűrös Réka egy nagyon kevesek által ismert hobbi, egy sajátos világ rejtelmeibe vezetett be, felidézve, hogy a gyerekkori érdeklődéséből miként lett sok fáradságos munka, kutakodás, gyakorlás nyomán egy akár megélhetést is biztosítani képes tevékenység, „szerelem”.
2024. november 30., 14:022024. november 30., 14:02
2024. november 30., 14:112024. november 30., 14:11
A kalligráfia a díszes, szép kézírás több ezer éves gyakorlata, melynek ugyanúgy van hagyománya a keresztény Európában, mint az iszlám kultúrában vagy a távol-keleti országokban, bár a betűk, a stílus, különböznek.
Csűrös Réka kalligráfia iránti érdeklődésének gyökerei a gyerekkorába nyúlnak vissza: a régi kéziratok, és nagymamája gyöngybetűi egyaránt lenyűgözték, illetve a marosvásárhelyi Teleki Téka és más könyvtárak régi iratai tovább mélyítették a vonzódását az írás szépsége iránt. Elmondása szerint hosszú évekig csupán passzív csodálója maradt a kalligráfiának, mígnem néhány éve egy Facebook-csoportban újra felfedezte gyerekkori szenvedélye tárgyát.
A kalligráfia speciális eszközöket igényel
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Ma már tudja, hogy kezdetben még a tollat sem tartotta megfelelően, egyből a legnehezebb betűtípust próbálta megtanulni. Sok évnyi tapasztalattal a tarsolyában ma már azt is látja, hogy bizony a videókban tanító mesterek ezt-azt elhallgatnak a tanítványok előtt, szakmai titkokat őriznek, így nehéz tökéletesen elsajátítani a látottakat.
Az első próbálkozások keserédes tapasztalatokat hoztak Csűrös Rékának, még egy ínhüvelygyulladással is meg kellett küzdenie, de nem adta fel. A helyes irányt végül egy Japánban élő, kolozsvári származású ismerőse mutatta meg, aki maga is kalligráfus, s aki rávilágított, hogy Csűrös Réka mit csinál rosszul.
Bár ma már vannak betűtípusok, amiket Csűrös Réka játszi könnyedséggel használ,
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
A kolozsvári kalligráfus szerint választott hobbija nemcsak művészet, hanem tudomány is: a megfelelő papírok, tinták és eszközök kiválasztása kulcsfontosságú.
Ő maga ragaszkodik a természetes aranyfüsthöz, amely száz év múltán is megőrzi fényét, és még a maradék aranyport is gondosan feldolgozza aranyfestékké. Elárulta, hogy az aranyfüst fényezésének pillanata a kedvence: ekkor kenek életre a betűk, a formák, ez az a munkafázis, amikor az egyébként szürkének tűnő aranyfesték egyszer csak ragyogni kezd.
Bár az évek alatt egyre profibb lett a kalligráfiában, Csűrös Réka ma is „csak” egy hobbiként, a szenvedélyeként tekint rá,
Elmondta, hogy bár néha vállal – főleg baráti – megrendeléseket, számára a szabadság és az önállóság a legfontosabb.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
„Ez a hobbi számomra örömforrás, nem megélhetési forrás” – vallja Csűrös Réka, hozzátéve, hogy az alkotás folyamata a legfontosabb: minden egyes betű, apró díszítőelem mögött rengeteg gondolkodás, tervezés és munka rejlik. Mint mondja, a kalligráfia nemcsak technikai kihívás, hanem meditáció is, amely megtanít türelemre és aprólékosságra, ami egy más dimenziót mutat meg. Nem is képes mondjuk csak fél órára leülni „írogatni”, ez a tevékenység megköveteli, hogy tényleg ott legyen agyban, lélekben.
Csűrös Réka arról is beszélt, hogy
Hozzátette, utazásai során rendszeresen látogat kézírásos könyveket őrző könyvtárakat és múzeumokat, például a British Museum kézzel írott részlegét különösen lenyűgözőnek találta, ahol ritka kéziratok jelentenek inspirációt.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Másfelől általában nem másol, hanem csak inspirációs forrásként tekint a régi szövegre. Bár hatnak rá a régi szövegek, alapvetően kreatív művész, aki szeret kísérletezni, a kalligráfiában is lehet akár kortársnak, modernnek lenni. Persze a másolást sem ítéli el, sőt
Mostanában egyre jobban érdekli a tanítás, mint mondja, régen el sem tudta volna képzelni, hogy tudását foglalkozások keretében adja át másoknak. Most már kezdi úgy érezni, hogy elég felkészült, érett ehhez, és lát benne fantáziát, hogy a kalligráfia által egyre jobban megszerettesse korunk digitalizálódott emberével a szépírást.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!