A kalligráfia a szépírás művészete
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Hogyan lesz valakiből kalligráfus? Hol lehet megtanulni az írás művészetét? A kolozsvári Csűrös Réka egy nagyon kevesek által ismert hobbi, egy sajátos világ rejtelmeibe vezetett be, felidézve, hogy a gyerekkori érdeklődéséből miként lett sok fáradságos munka, kutakodás, gyakorlás nyomán egy akár megélhetést is biztosítani képes tevékenység, „szerelem”.
2024. november 30., 14:022024. november 30., 14:02
2024. november 30., 14:112024. november 30., 14:11
A kalligráfia a díszes, szép kézírás több ezer éves gyakorlata, melynek ugyanúgy van hagyománya a keresztény Európában, mint az iszlám kultúrában vagy a távol-keleti országokban, bár a betűk, a stílus, különböznek.
Csűrös Réka kalligráfia iránti érdeklődésének gyökerei a gyerekkorába nyúlnak vissza: a régi kéziratok, és nagymamája gyöngybetűi egyaránt lenyűgözték, illetve a marosvásárhelyi Teleki Téka és más könyvtárak régi iratai tovább mélyítették a vonzódását az írás szépsége iránt. Elmondása szerint hosszú évekig csupán passzív csodálója maradt a kalligráfiának, mígnem néhány éve egy Facebook-csoportban újra felfedezte gyerekkori szenvedélye tárgyát.
A kalligráfia speciális eszközöket igényel
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Ma már tudja, hogy kezdetben még a tollat sem tartotta megfelelően, egyből a legnehezebb betűtípust próbálta megtanulni. Sok évnyi tapasztalattal a tarsolyában ma már azt is látja, hogy bizony a videókban tanító mesterek ezt-azt elhallgatnak a tanítványok előtt, szakmai titkokat őriznek, így nehéz tökéletesen elsajátítani a látottakat.
Az első próbálkozások keserédes tapasztalatokat hoztak Csűrös Rékának, még egy ínhüvelygyulladással is meg kellett küzdenie, de nem adta fel. A helyes irányt végül egy Japánban élő, kolozsvári származású ismerőse mutatta meg, aki maga is kalligráfus, s aki rávilágított, hogy Csűrös Réka mit csinál rosszul.
Bár ma már vannak betűtípusok, amiket Csűrös Réka játszi könnyedséggel használ,
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
A kolozsvári kalligráfus szerint választott hobbija nemcsak művészet, hanem tudomány is: a megfelelő papírok, tinták és eszközök kiválasztása kulcsfontosságú.
Ő maga ragaszkodik a természetes aranyfüsthöz, amely száz év múltán is megőrzi fényét, és még a maradék aranyport is gondosan feldolgozza aranyfestékké. Elárulta, hogy az aranyfüst fényezésének pillanata a kedvence: ekkor kenek életre a betűk, a formák, ez az a munkafázis, amikor az egyébként szürkének tűnő aranyfesték egyszer csak ragyogni kezd.
Bár az évek alatt egyre profibb lett a kalligráfiában, Csűrös Réka ma is „csak” egy hobbiként, a szenvedélyeként tekint rá,
Elmondta, hogy bár néha vállal – főleg baráti – megrendeléseket, számára a szabadság és az önállóság a legfontosabb.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
„Ez a hobbi számomra örömforrás, nem megélhetési forrás” – vallja Csűrös Réka, hozzátéve, hogy az alkotás folyamata a legfontosabb: minden egyes betű, apró díszítőelem mögött rengeteg gondolkodás, tervezés és munka rejlik. Mint mondja, a kalligráfia nemcsak technikai kihívás, hanem meditáció is, amely megtanít türelemre és aprólékosságra, ami egy más dimenziót mutat meg. Nem is képes mondjuk csak fél órára leülni „írogatni”, ez a tevékenység megköveteli, hogy tényleg ott legyen agyban, lélekben.
Csűrös Réka arról is beszélt, hogy
Hozzátette, utazásai során rendszeresen látogat kézírásos könyveket őrző könyvtárakat és múzeumokat, például a British Museum kézzel írott részlegét különösen lenyűgözőnek találta, ahol ritka kéziratok jelentenek inspirációt.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Másfelől általában nem másol, hanem csak inspirációs forrásként tekint a régi szövegre. Bár hatnak rá a régi szövegek, alapvetően kreatív művész, aki szeret kísérletezni, a kalligráfiában is lehet akár kortársnak, modernnek lenni. Persze a másolást sem ítéli el, sőt
Mostanában egyre jobban érdekli a tanítás, mint mondja, régen el sem tudta volna képzelni, hogy tudását foglalkozások keretében adja át másoknak. Most már kezdi úgy érezni, hogy elég felkészült, érett ehhez, és lát benne fantáziát, hogy a kalligráfia által egyre jobban megszerettesse korunk digitalizálódott emberével a szépírást.
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Fotó: Csűrös Réka személyes archívuma
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
szóljon hozzá!