Kaffka Margit, a Nyugat legismertebb nőírója – Balázs Imre József irodalomtörténész a 140 éve született író életművéről

•  Fotó: Digitális Képarchívum OSZK

Fotó: Digitális Képarchívum OSZK

Kaffka Margit vállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat, úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba – mondta el megkeresésünkre a 140 éve Nagykárolyban született író életművéről Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész.

Kiss Judit

2020. június 14., 10:422020. június 14., 10:42

Az irodalomtörténész szerint Kaffka Margit titka alighanem az, hogy úgy tudott formailag innovatív, a Móriczéhoz, Babitséhoz, Kosztolányiéhoz szemléletileg kapcsolódó prózát írni, hogy közben felvállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat. „Úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba” – állapította meg a 140 éve Nagykárolyban született nyugatos írónő életművéről Balázs Imre József.

Radnóti szerint
a szabadvers úttörője volt

Kaffka Margit – teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna – 1880. június 10-én született, Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte. A kolozsvári irodalomtörténész úgy fogalmazott, Kaffka Margit a Nyugat folyóirat nagy korszakának legismertebb nőírója.

Idézet
A rendszerváltás utáni évtizedekben egyre inkább sikerült feltárnia az irodalomtörténészeknek azt is, ahogyan regényei és versei bő tucatnyi más nőíró műveivel együtt erősítik egymást, a női szempont alternatív látásmódjait érvényesítve. Saját kortársai Színek és évek című regényét értékelték legtöbbre, később Radnóti Miklós doktori értekezésében a magyar szabadvers úttörőjeként emlegette”

– mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette, Kaffka Margit nevelkedésének színhelyein, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben a lokális emlékezet is kiemelten őrzi munkásságának nyomait.

„A mostani járványhelyzetre utalva, nevét az első világháború utáni spanyolnáthajárvány kapcsán is emlegették, hiszen annak áldozataként hunyt el 1918-ban. Halálának százéves évfordulója tiszteletére emlékkonferenciát szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), az előadások anyagát a napokban tette közzé elektronikus formában a PIM, a szakterület olyan kiemelkedő irodalomtörténészeinek tanulmányaival, mint Gintli Tibor, Rákai Orsolya vagy Borgos Anna” – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész.

A spanyolnátha áldozata lett

Kaffka Margit apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet-leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905-ben ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, de házasságuk néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak.

Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914-ben Szegeden másodszor is férjhez ment: Bauer Ervin gyakorló orvos-biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha-járvány áldozatává vált.

Színek és évek – a régi asszonyi élet emlékezete

Kaffka Margit ​Színek és évek című regénye egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is elődei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja. A regény 1912-ben jelent meg. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF