Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 20., 10:442009. augusztus 20., 10:44
Tizenhárom ismert és elismert nagyváradi képzőművész állította ki egy-két munkáját a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában, amely hagyományos helyszíne a PMMC kiállításainak. A céh nagyjából öt éve szervezi a tárlatokat. A jubileumi vernisszázson Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szólalt fel.
„Az alkotóművész mindig egy kicsit meghal a műveiért” – mondta, miután felidézte Határ Győző Éjszaka minden megnő című regényének cselekményét, amelynek főszereplője krisztusi testhelyzetben áldozza fel magát, hogy a kihalt világ többi lakója életre kelhessen. A tárlat anyagával kapcsolatban furcsállta, hogy nincs jelen a geometrikus absztrakt, pedig, mint mondta, minden kép, festmény absztrakció.
Ezt bizonyítandó az egyik tájképre mutatott, s elmondta: hiába tűnik úgy, hogy a képen házakat látunk, valójában egy keretet és vászonra kent festéket érzékel a szemünk, s mindebből az emberi agy alkot magának felismerhető formát – hiába figuratív tehát a festmény, felismeréséhez absztrakció szükséges. Elmondta: jól látszik, hogy a kiállító művészek mindegyike saját egyéniségét jelentette meg művében, legyen az Kristófi olaja, Vassy pasztellje, vagy akár Jakobovits kerámiája.
Cs. Tóth János úgy vélte, bizonyíték ez, hogy Nagyvárad régi fénye nem szűnt meg tündökölni, és az itt születő képzőművészeti alkotások még mindig világszínvonalat képviselnek. Ám, mint hangsúlyozta, nemcsak a művek, hanem a befogadók színvonalán is sok múlik, s a váradi közönség itt is a világ élvonalába sorolhatja magát.
Tőkés László európai parlamenti képviselő azt emelte ki beszédében, hogy Nagyvárad nemcsak egy évszázaddal vagy még többel ezelőtt adott számtalan kiemelkedő személyiséget a világnak, hanem mai napig, éppen ezért elmélázhatunk a régmúlt dicsőségén, de a jelenre is figyelnünk kell. A bihari városból ugyanis egyre többen vándorolnak ki a világ különböző országaiba, és ezért kötelesek vagyunk minél inkább megbecsülni az itthon maradottakat.
A kiállítók névsora: Tolnay Tibor, Kristófi Enikő, Kristófi János Zsigmond (a legidősebb kiállító nyolcvannégy éves lesz decemberben), Ujvárossy László, Gherman Gheorghe, Jakobovits Miklós, Jakobovits Márta, Holló Barna, Vassy Erzsébet, Ferenczy Béla, Trifán László, Deák Árpád és Holló Cs. Kinga, a művészek legfiatalabbika, akinek munkáit ezzel a megnyitóval egy időben a Fő utcai Vizuális Művészetek Galériájában is kiállították, három másik váradi fiatal képzőművész alkotásaival együtt.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.