Kolozsváron is bemutatták Karácsonyi Zsolt A Krím című legújabb verseskötetét, amely még tavaly jelent meg a budapesti Orpheusz Kiadónál.
2016. március 13., 19:112016. március 13., 19:11
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökeként, a Helikon főszerkesztőjeként is ismert költővel Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett a Bulgakov kávéházban pénteken.
Felvetette, hogy a Krímmel kapcsolatos versek egy része már a 2014-es, a félsziget sorsát érintő harcok és a népszavazás előtt megszülettek. A szerző elmondta, a Krím régóta foglalkoztatta – bár még nem jutott el oda, legutóbb éppen az ukrajnai helyzet hiúsította meg a tervezett utazást –, már csak azért is, mert történelmében több párhuzamot is felfedezni vél Erdéllyel, nagyjából ugyanabban az időszakban élvezett például (viszonylagos) függetlenséget, mint az Erdélyi Fejedelemség.
Ugyanakkor meglátása szerint közvetett módon a reneszánsz is a Krímben kezdődött, amennyiben onnan indult a nagy európai pestisjárvány, amelynek túlélői aztán egészen másképp kezdtek el gondolkodni az emberről magáról. Balázs Imre felvetésére, hogy a címbe való kiemelés mitikus hellyé teszi a Krímet, Karácsonyi elmondta, hogy szerinte „nem a vers termeli a mítoszt, hanem a mítosz hozza magával a verset\".
„A hétköznapok vannak a vízfelszínen, és a vers ugyan kommunikál a hétköznapokkal, de a mélytengeri állatokkal is, azokat igyekszik szóra bírni\" – mondta Karácsonyi Zsolt. Felvetődött a ritmus kiemelt fontossága is a verseiben, amire Weörest idézte, aki szerint „a vers formailag auditív\". „A ritmusok gyakran elvisznek valahová, ahová az értelem nem képes. A vers azon a ritmuson szólal meg, ahonnan a szerző épp megérkezett, annak a világnak a hangulatát hozza\" – tette hozzá.
Balázs Imre József a kötet „dezillúziós\" utolsó sorát is kiemelte: „Elporlottak a dajkamesék, jönnek a nindzsák\". „Gondok vannak a világban, metaforikusan ezt így jeleztem\" – mondta Karáconyi Zsolt, aki több verset is felolvasott a kötetből, a végén pedig dedikált az érdeklődőknek.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
A kaukázusi krétakör című előadás bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a produkció évfolyamtalálkozónak is számít – közölte a társulat.
Idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat a budapesti Agrárminisztérium, amelyen határon túli szervezetek is részt vehetnek. A forrás célja a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésének, megőrzésének és gondozásának támogatása.
szóljon hozzá!