Jönnek a nindzsák

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökeként, a Helikon főszerkesztőjeként is ismert költővel Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett a Bulgakov kávéházban pénteken.

Felvetette, hogy a Krímmel kapcsolatos versek egy része már a 2014-es, a félsziget sorsát érintő harcok és a népszavazás előtt megszülettek. A szerző elmondta, a Krím régóta foglalkoztatta – bár még nem jutott el oda, legutóbb éppen az ukrajnai helyzet hiúsította meg a tervezett utazást –, már csak azért is, mert történelmében több párhuzamot is felfedezni vél Erdéllyel, nagyjából ugyanabban az időszakban élvezett például (viszonylagos) függetlenséget, mint az Erdélyi Fejedelemség.

Ugyanakkor meglátása szerint közvetett módon a reneszánsz is a Krímben kezdődött, amennyiben onnan indult a nagy európai pestisjárvány, amelynek túlélői aztán egészen másképp kezdtek el gondolkodni az emberről magáról. Balázs Imre felvetésére, hogy a címbe való kiemelés mitikus hellyé teszi a Krímet, Karácsonyi elmondta, hogy szerinte „nem a vers termeli a mítoszt, hanem a mítosz hozza magával a verset\".

„A hétköznapok vannak a vízfelszínen, és a vers ugyan kommunikál a hétköznapokkal, de a mélytengeri állatokkal is, azokat igyekszik szóra bírni\" – mondta Karácsonyi Zsolt. Felvetődött a ritmus kiemelt fontossága is a verseiben, amire Weörest idézte, aki szerint „a vers formailag auditív\". „A ritmusok gyakran elvisznek valahová, ahová az értelem nem képes. A vers azon a ritmuson szólal meg, ahonnan a szerző épp megérkezett, annak a világnak a hangulatát hozza\" – tette hozzá.

Balázs Imre József a kötet „dezillúziós\" utolsó sorát is kiemelte: „Elporlottak a dajkamesék, jönnek a nindzsák\". „Gondok vannak a világban, metaforikusan ezt így jeleztem\" – mondta Karáconyi Zsolt, aki több verset is felolvasott a kötetből, a végén pedig dedikált az érdeklődőknek.