Jobbá, igazabbá tenni mindannyiunk színpadát: lendületet várnak az új évtől a kultúra területén tevékenykedők

Jobbá, igazabbá tenni mindannyiunk színpadát: lendületet várnak az új évtől a kultúra területén tevékenykedők

Fotó: 123RF

Megkerestük a kultúra területén tevékenykedőket, miként összegzik a 2021-es évet, és miben reménykednek az új esztendőt illetően. Költő, színész, kulturálisközpont-vezető, egyetemi tanár, folyóirat-szerkesztő, színházi rendező, kulturális menedzser válaszolt a Krónikának. Legtöbben azt fogalmazták meg, hogy frissességet, lendületet várnak az új esztendőtől, valamint a pandémia okozta nehézségek enyhülését, megszűnését.

Kiss Judit

2021. december 31., 13:232021. december 31., 13:23

Hogyan összegzik a most véget ért esztendőt, és mit várnak az újtól – ezt a kérdést tettük fel néhány, a kultúra területén tevékenykedő személynek. Megkerestünk költőt, színészt, kulturálisközpont-vezetőt, egyetemi tanárt, szerkesztőt, kulturális menedzsert. A Krónikának adott válaszaikból kiderült, vannak, akik derűlátóan tekintenek a 2022-es évre, mások némi keserűséggel nyugtázzák, hogy a világjárvány lassan két éve tartó időszaka negatív változásokat eredményezett a kulturális élet területén.

A pandémia mint lakmuszpapír

Kissé borúlátóan nyilatkozott Biró Árpád Levente nagyváradi kulturális menedzsment-szakember, kommunikációs szakértő, kulturális újságíró.

Idézet
Mindannyian nagy reményekkel indultunk neki a 2021-es évnek: hátha kevésbé korlátozza majd életünket a vírusjárvány. Tévedtünk;

ráadásul a pandémia mellett kaptunk még egy ellenséget a Bihar megyei önkormányzat vezetősége személyében. Ezen a többszörösen nehezített pályán tehát egyrészt a megszüntetés állandó fenyegetésével, másrészt a kulturális intézményeket általában sújtó nehézségekkel kellett szembenéznünk” – ecsetelte.

Kifejtette, meglátása szerint a 2022-es esztendő küszöbén nem biztatóbb a nagyváradi – és nemcsak a nagyváradi – kulturális intézmények helyzete.

Galéria

Bíró Árpád Levente

„A pandémia nem okozója, sokkal inkább lakmuszpapírja volt azoknak a rendszerszintű gondoknak, amelyek most felszínre törtek.

Idézet
Részmegoldások, részsikerek persze vannak, ilyen például az önkormányzati intézmények finanszírozásának kérdése. De ilyen sikerélmény volt az a szakmai szolidaritási hullám is, amely a nagyváradi kulturális intézmények megszüntetésének hírére bontakozott ki az erdélyi magyar térben”

– mondta el Biró Árpád Levente. Arra is kitért, az olyan kérdésekre, hogy a járvány és a naponta változó szabályozások milyen hosszú távú változásokat okoznak a kulturális fogyasztásban, hogy mit lehet tenni a gyakorlatban tapasztalható néző- és látogatóvesztés ellen, illetve hogy milyen felelősséggel tartozik a színház, múzeum vagy koncertterem a saját környezetével szemben, és ezt mennyire vállalja fel, továbbra sem sikerült megnyugtató választ találni.

Jubilál jövőre a Székelyföld folyóirat

Zsidó Ferenc író, a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője a Krónika megkeresésére úgy értékelt, a most záruló évben jelentős eredményeket nyugtázhat. „Úgy érzem, intenzív évet zártunk a Székelyföld folyóirattal: a járvány ellenére sikerült úgy sakkoznunk, hogy fontosabb rendezvényeinket, lapszámbemutatóinkat, díj­átadó ünnepségünket megtarthassuk. Jelen voltunk a szakmai táborokban, különféle konferenciákon” – sorolta Zsidó Ferenc.

Galéria

Zsidó Ferenc

Fotó: szekelyfoldfolyoirat.ro

Kiemelte,

sikeresen pontot tettek a 100 kötetes Székely Könyvtár sorozat végére

– az utolsó öt kötet az év végén megjelent. „2022-re kiemelt célunk a teljes sorozat propagálása, illetve októberben fogjuk ünnepelni a Székelyföld folyóirat alapításának huszonötödik jubileumát, tehát tervekből, lendületből nincs hiány” – fogalmazott a főszerkesztő. A székely–magyar írott kultúra legfontosabb szerzői, könyvei közül válogat, a székely írásbeliség minden korszakát igyekszik lefedni a 100 darabos sorozat, a Székely Könyvtár.

Ferenczes István író, költő, a sorozat egyik szerkesztője a Krónikának korábban elmondta, a Székelyföld folyóirat szerkesztésének, kiadásának tapasztalatai, az olvasókkal folytatott párbeszéd arról győzte meg, hogy a büszke székely önismeret mögött nem mindig található meg az a tartalom, amelynek eredője a több, a jobb, az igazabb, az emberibb tudás.

Galéria

Ferenczes István

Fotó: Sándor Csilla

„De nem mondhatunk le annak reményéről, hogy az a székely, akinek a házában ott lesz a száz kötet, s lesz közötte öt-hat kedvence, állandó olvasmánya, emberibben, szépet teremtő ábrándok árnyai alól, tisztábban, másként réved a világba. Talán arra is jó lehet a Székely Könyvtár, hogy a székelységét büszkén hangoztató székely ne fél téglával, hanem egy könyvvel verje a mellét. Talán nem fog fájni annyira” – mondta Ferenczes István.

Nagy tanulságok, arany pillanatok

Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet, Sepsiszentgyörgy vezetője úgy nyilatkozott,

a többszörös újra- és újratervezés éve volt az idei.

„Néha sziszüphoszi erőfeszítésnek érezted az újra és újra eléd tornyosuló akadályhalmazt, melyet ha nem kezeltél kellő rugalmassággal, feneketlen mélységbe süllyedtél. A dac, a csakazértis éve volt. Nagy tanulságok, páratlan arany pillanatok és fájdalmak fekete éve” – fogalmazott Szebeni Zsuzsa. Kifejtette ugyanakkor, az évek óta elvetett tervek selyemgubóit látták meg-megvillanni páratlan szépségükben.

Galéria

Szebeni Zsuzsa

„Megtanultunk értékelni olyasmit, ami korábban természetes volt. Néha bepárásodott a szemem csak attól a hétköznapi ténytől, hogy a száz mellé még húsz széket kellett előkeríteni, ha megdicsérték az eperlekvár nyári ízét, ha megtaláltál egy Kemény-féle vadásztörténetet. Megálltam és körülnéztem végtelen boldogsággal olyan közösségek láttán, amelyek léte korábban teljesen természetes és megszokott volt” – mondta a kulturális központ vezetője. Hozzátette,

amikor sem anyagi forrásuk, sem tartalék erejük nem volt, a semmiből is csodát tudtak varázsolni, szívvel, lélekkel és némi szaktudással.

„Honnan tudtuk, hogy ilyenkor mégis sikerült? Szinte ismeretlen emberek megállítottak, és megkérdezték, mikor lesz még ilyen esemény?” – nyugtázta Szebeni Zsuzsa. A kérdésre, hogy mit vár az új esztendőtől, azt válaszolta: termékeny talajt az elvetett magoknak, hogy kisarjaddzanak, napfényt, esőt és szellőt. „Hogy szárba szökkenjenek a gondolatok és tettek, amelyeket elvetettünk a közelmúltban, erős közösséget, hogy megvédjen minden ártó cselekedettől és gondolattól. Hogy visszaállhasson a természet ősi rendje, dac és csakazértis nélkül” – fogalmazott Szebeni Zsuzsa.

László Noémi kolozsvári költő, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője az új évvel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva azt mondta, amikor megtorpan, igyekszik felidézni korábbi önmagát. „Ha jó viszonyban élek vele, és sikerül feleleveníteni őt, erőt ad nekem. Az is megtörténhet, hogy a semmiből mellettem terem a nehezebbik úton. Nagyon remélem, hogy az új esztendőben sem veszítem el a kapcsolatot lelkemnek merészebb, bolondosabb, álmodó felével” – fogalmazott László Noémi.

Galéria

László Noémi

Fotó: Székelyhon Tv

A legerősebb közösségi kötelék a nevetés

Lelki erőt, frissességet várnak az új évtől az általunk megkérdezett, a színházi életben tevékenykedő alkotók. Szilágyi-Palkó Csaba egyetemi adjunktus, a BBTE Színház és Film Kara Magyar Színházi Intézetének vezetője azt mondta, mivel gyakorlati, művészeti képzés oktatója, igen fontosnak találja azt, hogy

2021 februárjától több-kevesebb rendszerességgel, de újra szemtől szemben, élőben ment az oktatás

– ez talán egy kicsit oldotta a diákok és oktatóik tavalyi mélyponthangulatát.

Galéria

Szilágyi Palkó Csaba

Fotó: Facebook

„Sajnos, úgy tűnik, lesz a színészképzésben is egy-két évfolyam, akik a szokottnál másabb légkörben nevelkedtek az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, az elmúlt évben és főleg a következő időszakban is fontossá válik e egyértelműen vízválasztó erejű periódus tanulságainak a levonása. Nem tudom, hogy 2022-ben még elindulhatunk-e egyfajta, akár az eddigihez képest is más „normalitás”, rendszeresség irányába, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján bizakodó vagyok, Covid ide vagy oda” – fogalmazott Szilá­gyi-Palkó Csaba. Mint mondta, mindenesetre bizakodó. „2022-re sok erőt kívánok magunknak és főleg a lelkünknek!” – tette hozzá.

A frissesség, megújulás reményét fogalmazta meg megkeresésünkre Román Eszter színésznő, aki ebben az évben csatlakozott a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatához, azelőtt a nagyváradi Szigligeti Színház tagja volt. A fiatal színésznőt már a kolozsvári közönség is láthatta fő(bb) szerepekben: többek közt az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Rómeó és Júliában alakítja Júlia szerepét.

Galéria

Román Eszter

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Az óesztendő rögös és elég tartalmas utakon vezetett minket végig. Rengeteg új színe, friss gondolata volt – legalábbis számomra, ebben az új társulatban. Rögös volt, hiszen a korlátozások azzá tették, de még ezekben az időkben is voltak értékes pillanatok és voltak értékes színházi pillanatok. Volt régi és új, volt tragikus és volt komikus, volt zord és volt vidám”– fogalmazott Román Eszter. Kifejtette, ezekre mind szükségük volt nekik, színészeknek és talán a nézőknek is.

Idézet
Nekem most a vidámság az, ami fontos lett. Az, hogy együtt tudjunk kacagni, együtt a kollégákkal és együtt a nézőkkel is.

Ezt szeretném az új esztendőben is viszontlátni, szeretném a közösség érzését továbbvinni, aminek a legerősebb, legegyszerűbb köteléke az együtt nevetés. Elsősorban ezzel a reménnyel állok a következő év elé, és persze a frissesség, a megújulás reményével is. Hogy mindig legyen új szín, új meglátás, hogy legyen honnan új erőt meríteni” – sorolta a színésznő.

Vadas László kolozsvári sza­badúszó színházi rendező kérdésünkre a régi keleti bölcselettel válaszolt:

Idézet
Dicsőség annak, aki sohasem változik”
Galéria

Vadas László

Fotó: Facebook

„Az elmúlt év sok furcsa gondolatot, viselkedést váltott ki mindannyiunkból, amiknek a lecsengése remélem, igazabbá, őszintébbé, jobbá tudja tenni mindannyiunk színpadát” – fogalmazott Vadas.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 13., hétfő

Székelyföldi helyszínek is csatlakoznak az Orgonák éjszakájához

Két székelyföldi helyszíne is lesz szombaton, május 18-án az Orgonák éjszakája programsorozatnak, Sepsiszentgyörgy és az udvarhelyszéki Homoródalmás – közölte hétfőn az MTI-vel a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy.

Székelyföldi helyszínek is csatlakoznak az Orgonák éjszakájához
2024. május 13., hétfő

Emlékfoltozók: interaktív, kamaszoknak szóló tantermi előadás premierje Temesváron

Gyerekeknek, kiskamaszoknak szóló, interaktív tantermi előadás premierjét tartja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház – közölte a társulat.

Emlékfoltozók: interaktív, kamaszoknak szóló tantermi előadás premierje Temesváron
2024. május 12., vasárnap

Bihar megyei középiskolások számára szerveznek a függőségekről szóló fórumszínházi eseményt

Bihar megyei középiskolások számára szerveznek a függőségekről szóló projektet, amelynek záró, fórumszínházi eseményét Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartják.

Bihar megyei középiskolások számára szerveznek a függőségekről szóló fórumszínházi eseményt
2024. május 10., péntek

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon
2024. május 10., péntek

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban

Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban
2024. május 10., péntek

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet

Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet
2024. május 09., csütörtök

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában

Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában
2024. május 09., csütörtök

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene

Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene
2024. május 09., csütörtök

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére

A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére
2024. május 09., csütörtök

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon

Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon