Baász Imre A Föld sebei (Tilalmak) című alkotását is kiállítják
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az IttMást – Romániai magyar művészet 1975 és 1989 között című kiállítást nyitja meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ. Az intézmény évzáró tárlatát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg, rajta kívül Madaras Péter is kurátor.
2021. december 16., 12:192021. december 16., 12:19
A kiállító művészeket és a közönséget Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere és Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője köszöntik.
A SzocRelatív című, 1945 és 1965 közötti, valamint a Felezőidő2 című, az 1965 és 1975 közötti erdélyi magyar művészetet bemutató, időrendiségben, de tematikailag is rendszerező kiállítások után, az IttMást a kommunista diktatúra utolsó időszaka képzőművészetének újító törekvéseit fogja át.
Az IttMást című kiállítás azokat az 1975 és 1989 között alkotó romániai magyar művészegyéniségeket, művészcsoportokat és műveiket ajánlja a közönség figyelmébe, akik annak idején a hivatalos kulturális elvárástól, ízléstől és ideológiától eltértek.
A kiállításon szereplő képzőművészek arra törekedtek, hogy formailag, továbbá tartalmilag is lehetőleg autonóm, de az európai képzőművészet idejéhez igazított, a neoavantgárd, a transzavantgárd és más kortárs irányzatokhoz kapcsolódó műveket hozzanak létre.
Kiállító művészek
Ábrahám Jakab, Ady József, Albert László, Antik Sándor, Aranyossy György, Baab József Bumbi, Baász Imre, Bartha József, Bertalan István, Biró Gábor, Bocskay Vince, Bocz Borbála, Bunuș Ioan, Butak András, Deák Barna, Deák M. Ria, Diénes Attila, Dobribán Emil, Egyed Judit, Elekes Károly, Erdei Gy. Zoltán, Ferenczi Károly, Garda Aladár, Gerendi Anikó, György Csaba Borgó, Irsai Zsolt, Jakabos Olsefszky Imola, Jakobovits Márta, Jakobovits Miklós, Jánosi Antal, Jecza Péter, Jovián György, Kacsó István, Kancsura István, Katz András, Kazar Vasile, Kazinczy Gábor, Kerekes Gyöngyi, Kis Béla, Kocsis Előd, Koncz István, Kosztándi Jenő, Kovács Károly, Kuti Dénes, Mattis – Teutsch Waldemar, Miklósi Dénes, Molnár László, Nagy Árpád Pika, Nagy Pál, Onucsán Miklós, Orth István, Pusztai Péter, Rákosfalvy Zsuzsi, Simó Enikő, Simon Sándor, Sipos László, Szabó Zoltán Judóka, Szilágyi Varga Zoltán, Szörtsey Gábor, Tamás Anna, Tamás Klára, Tóth László, Ujvárossy László, Ütő Gusztáv.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!