2008. január 29., 00:002008. január 29., 00:00
A spanyol polgárháború idején készült negatívokat három ládában találták Capa két kollégájának – David Seymournak és Gerda Tarónak – munkáival együtt. A papírdobozok 127 negatívot rejtettek – a felfedezés jelentőségét tovább növeli a tény, hogy eddig Capa mindössze 500 fotóját ismerték a spanyol polgárháború idejéből, most pedig további 3500 fénykép került elő.
Capa, Seymour (Chim) és Capa barátnője, Taro képei kalandos úton kerültek Francisco Javier Aguilar de González mexikói tábornok birtokába, majd több évtizednyi lappangás után a 90-es évek közepén, a tábornok halála után örökösei lelték meg őket, anélkül, hogy jelentőségüket felismerték volna. Végül 2007 decemberében a negatívokat elküldték a New York-i Nemzetközi Fényképészeti Központba, amelyet történetesen Capa szintén fotós karriert befutott fivére, Cornell (Kornél) Capa alapított. A fényképészeti központban jelenleg vizsgált negatívok között az első áttekintés után nem találták meg Capa A milicista halála című leghíresebb fotóját, a halála pillanatában megörökített köztársaságpárti katonát ábrázoló felvétel eredetijét, de találtak egy hosszú sorozatot Dolores Ibarruri Gomez (La Pasionaria) kommunista vezetőről és az északkeleti Katalónia általános mozgósításáról. A képek néhány nappal Barcelona francoista kézre kerülése – 1939 januárja – előtt készültek.
Frank Capa, eredeti nevén Friedmann Endre 1913-ban született Budapesten. Tizennyolc évesen hagyta el Magyarországot. Öt különböző háborúban – köztük a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai harcokban, a II. világháború észak-afrikai és olasz harcaiban, első fényképészként a normandiai partraszállásban – vett fotósként részt, s alig múlt negyvenéves, amikor 1954-ben a Life magazin megbízásából Indokínába ment, hogy a francia gyarmati harcokról tudósítson. A világ leghíresebb háborús fényképészeként ismert, az életet nagykanállal habzsoló, bohém Capa halálát egy taposóakna okozta.
Hírösszefoglaló
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.