2009. április 06., 10:202009. április 06., 10:20
„A hátán hordta a fiatal erdélyi irodalmat. Az írás mesterség, professzionalizmust kíván: ezt tanultam tőle” – mondta el a szerkesztő Csiki Lászlóról Egyed Péter, akinek első verseskötete Csiki gondozásában jelent meg a Kriterion Kiadónál. Az író kilenc és fél éven át volt a Kriterion munkatársa: a Forrás-sorozat több mint harminc szerzőjének a könyvét is ő szerkesztette, köztük Bogdán László, Markó Béla, Mózes Attila, Páll Lajos és Szőcs Géza első kötetét.
„Elképesztő gondossággal dolgozott, az 500 oldalas regényemhez 1500 megjegyzése volt. Többek között az, hogy szerinte a Kő hull apadó kútba rettenetesen rossz cím. Úgy érzem, nem adtunk neki annyit magunkból, mint amennyit ő szétosztott közöttünk az idejéből, a munkájából, az asztalából, a borából. Nem vagyok az egymás iránti rajongások híve, de csak valami furcsa megrendüléssel tudok rá emlékezni”– mondta el Szilágyi István.
Csiki László 1980-ban vált meg a Kriterion Kiadótól, és az Utunk irodalmi hetilap rovatvezetőjeként dolgozott tovább Kolozsváron. A Szekuritáté egyre súlyosbodó zaklatása miatt végül a kitelepülés mellett döntött. „Bejelentettem, hogy elegem lett az egészből, kitelepülök. Ott mutattam be a produkciómat: a nagy író, amint éppen nyilatkozik. Felvettem a zöld bársonyöltönyömet, elterültem a fotelban. Lustán cigarettázva, foghegyről felelgettem, és végül mondtam, hogy sajnálom: többé nem találkozunk.
Azt gondoltam, néhány hónap múlva elmehetünk Budapestre. Nem tudtam, mi vár rám: az áttelepülés közel négy évbe telt, ebből kettő állás és közlési jog nélkül. Álneveken és a barátaim nevén írtam. Névtelenül fordítottam, disznókat neveltem Kolozsvár belvárosában. Közben gyermekeimnek elégtelen osztályzatokat írtak be a naplóba olyan dátumokkal, amikor órát sem tartottak nekik. De ebben az időben tanultam meg azt is, mi az igazi szolidaritás” – nyilatkozta egy interjúban a kitelepülésről az író.
Csiki végül 1984-ben távozhatott Magyarországra, ahol a Magvető Könyvkiadó, illetve a Magyar Napló szerkesztője, majd az Új Budapest Filmstúdió dramaturgja volt, és több mint egy tucat önálló vers- és prózakötete jelent meg Magyarországon. „Kapott elismerést, de nem azt, amit igazán megérdemelt volna. Nyugtalan, menekülő élet jutott neki osztályrészül” – mondta Kántor Lajos.
Egyed Péter szerint, bár haláláig nem beszélt erről, ez az öntörvényű, szemérmes ember az áttelepülése után is sokat szenvedett a „mosolyogva mellőzéstől”: zseniális drámaíró, színházi sikert mégsem aratott, a Kínai védelem című novellájából készült forgatókönyv is csak félsiker volt.
„Az életműve sokkal súlyosabb, mint amekkora helyet kapott a kortárs magyar irodalomban. Másképp kellett volna fogadni: legalább annyi elismerést érdemelt volna, mint a legjobbak azok közül, akik kitelepültek ebből az országból” – vélekedett Szilágyi István, aki bejelentette: a közelmúltban elhatározták a Csiki László Irodalmi Díj megalapítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok