Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 07., 12:212009. augusztus 07., 12:21
A Hargita megyei településen ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvénysorozatok. Ennek keretében szerda este olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte a szép számban összegyűlt érdeklődőket.
A találkozót Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató nyitotta meg rövid beszédében. Az egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat.
Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője, pályakezdésükről faggatta a meghívott tollforgatókat.
P. Buzogány Árpád legelőször a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatra küldte be írásait, amelyet meg is nyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. „Harmadik osztályos koromban próbálkoztam legelőször az írással. Valakitől kaptam egy indigót, és első mesémet már rögtön két példányban örökítettem meg” – mesélte P. Buzogány Árpád. A keresztúri hallgatóságnak viszont nem mesét, hanem néhány hangulatos verset olvasott fel.
Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. Nyugdíjazása előtt pár évvel szükségét érezte annak, hogy a tanügyben felmerülő problémákról írott formában is elmondja véleményét. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből olvasott fel egy 1953-ban egyik diákja által írt fogalmazást, mely groteszk módon mutatja be, hogy az oktatást miként állították a kommunista ideológia szolgálatába. A Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből szintén iskolások tollából származó írásokat olvasott fel. A diákok jövőképükkel kapcsolatos naiv és nagyreményű álmodozásain keserédesen nevetett a közönség.
Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni: „Könnyebb volt írásban megfogalmazni dolgokat, mint kimondani.” A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Kincsesné bevallotta, hogy jelenlegi szociális vonatkozású munkája felemészti minden idejét, az írást pedig háttérbe szorítja. A későbbiekben Szente B. Levente olvasta fel az írónő Rózsafüzér című megható novelláját.
Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról.
„Mikor lemértem a könyvet 1,19 kilogrammot nyomott. Gondolom, akkor tartalomnak is kell benne lenni” – tréfálkozott Zagyi Ferenc, aki hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét.
A jó hangulatú est végén Kakucsi Zsuzsanna, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója elszavalta Szente B. Levente Arcközelben (Kányádinak születésnap után) című versét.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.