Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész régóta tanulmányozza a tragikus sorsú Csáth Géza író élettörténetét
Fotó: Tőkés Hunor
„Hármas művésznek” tartotta Csáth Géza írót, orvost, zeneszerzőt unokatestvére, Kosztolányi Dezső. A fiatalon elhunyt, tragikus sorsú Csáth életéről, művészetéről Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész tartott előadást Kolozsváron.
2018. október 24., 09:552018. október 24., 09:55
2018. október 24., 18:402018. október 24., 18:40
Csáth Géza író, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző (1887–1919) életművéről, magánéletéről, a nőkhöz fűződő, korántsem egyszerű viszonyáról tartott előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
„A tehetséges művész életében legalább olyan meghatározó szerepet játszott morfiumfüggősége, mint a nők utáni vágyakozása és az egészségi állapotáról szőtt tévképzetei” – mutatott rá a professzor.
Fotó: Tőkés Hunor
Csáth közismertebb művei közé tartozik Az elmebeteg nő naplója, valamint az Anyagyilkosság, mindkét műből filmet készített Szász János: utóbbiból A Witman fiúk címmel. Az előadáson elhangzott, Csáth Géza sosem lett annyira híres, mint unokatestvére, Kosztolányi Dezső, ám ez nem gátolta meg abban, hogy a tragikus sorsú író, kritikus, zeneesztéta, orvos rövid idő alatt jelentős alkotásokat hagyjon hátra az utókor, valamint a művészet- és irodalomtörténet számára.
Szajbély Mihály részletesen vizsgálja Csáth életét, szerinte ugyanis a magyar irodalom sokáig elfeledkezett erről az érdekes életpályájú íróról, pedig Csáth Kosztolányitól csupán annyiban különbözött, hogy míg Kosztolányi hihetetlenül tehetséges költőként, íróként ezt az utat választotta magának, addig Csáth Géza sokoldalú tehetségként nem tudta eldönteni, hogy mivel foglalkozna szívesebben. „Unokabátyja, Kosztolányi Dezső »hármas művésznek« tartotta Csáthot” – mondta a kutató.
Fotó: Tőkés Hunor
Kifejtette,
Egyébként a zeneszerzés mellett tette le elsőként a voksát, hisz több hangszeren is játszott, viszont a zeneakadémia nem értékelte, hogy a fiatal tehetség saját műveivel áll eléjük, elutasították. A budapesti orvosi karon folytatta, ahol Sigmund Freud Álomfejtés című könyve hatására az ideggyógyászat és a pszichoanalízis felé fordult. Szajbély Mihály szerint ez irodalmi tevékenységét negatívan érintette, Csáth ugyanis ismerve mások érzelmi világának megfejtését, egyre kevésbé szerette volna, ha saját érzelmeit írásaiból kiolvassák.
Naplóiból tudjuk – amelyeket a professzor szerint azért is írt, hogy később saját magát kielemezze –, hogy szenzitív, a hangulatokat erősen érzékelő ember volt, amit húga szenvedései és halálos betegsége váltott ki nála, ezt próbálta tompítani morfiummal, amihez orvosként könnyedén hozzájutott. Az irodalomtörténész azt is elmondta, az író morfiumfüggőségét egy téves diagnózis indította el, de már előtte is beképzelt magának betegségeket. Először tuberkulózist állapított meg magán, majd szívbetegséget, de impotenciára is gyanakodott, akkor is, amikor Kosztolányi Dezsővel együtt a bordélyházak gyakori vendégévé vált.
– szögezte le az író életművét, élettörténetét több éve tanulmányozó kutató.
Mint kifejtette, Csáthnak a Jolánnal való kapcsolata megszakadt, a szakítás a jövendő feleségnek, Olgának kedvezett, aki viszont inkább csak támasza volt Csáthnak, nem pedig betöltője a Jolán utáni űrnek – a családtagok és barátok szerint nem volt elég intelligens hozzá. Szajbély azt is elmondta, az író mániákusan féltékenyen volt dacára annak, hogy Olgát többször is megcsalta.
Az előadáson elhangzott az is, az első világháború idején Csáth katonaorvosként szolgált, és olyannyira túlzásba vitte a morfiumozást, hogy a felettesei kénytelenek voltak tisztségéből felfüggeszteni. Hazatérése nem segített lelkiállapotán, kis idő elteltével a szer hatása alatt féltékenységből elvesztette önuralmát, és lelőtte feleségét, majd felvágta az ereit. Az orvosoknak sikerült őt megmenteniük, de megszökött az elmegyógyintézetből, elindult a szerb határ felé, de nem jutott át, mielőtt elfogták volna, megmérgezte magát.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!