2010. január 13., 09:222010. január 13., 09:22
Az angol gengszterfilmek fenegyereke – aki sajátos narrációs stílust és képi nyelvet kidolgozva vált kultuszrendezővé a kilencvenes években – ugyanis sutba vágta a régi jó Sherlock-sztereotípiákat, és amolyan igazi „gájricsis” karaktert faragott a briliáns elméjű magánnyomozóból. Sherlock Holmes borotvaéles elméje és bámulatos intuíciós képessége természetesen itt is megmaradt, de a rideg angol gentleman helyett egy borostás, morózus akcióhőssel állunk szemben, aki legfeljebb annyira simulékony, mint egy vadonatúj smirglipapírdarab.
Ráadásul visszafogottnak is bajosan nevezhető: nem csupán akkor hajlamos az öklét használni, ha éppen valamely nyomozás kellős közepén van, de hiperaktív természetéből adódóan néha korabeli streetfight-összecsapásokon is részt vesz, ezzel is megdobva a fogadási mániában szenvedő hűséges társ, Watson doktor büdzséjét.
Az egész karakter olyan, mintha Indiana Jonest összegyúrták volna doktor House-szal, ezt a sajátos elegyet pedig bedobták volna a viktoriánus London kellős közepébe.
A történetet hiába keresnénk a Conan Doyle-bibliográfiában: Ritchie teljesen új sztorit gyártott, amelyben a főhősöknek egy misztikus rend összeesküvését kell földeríteniük, ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy összeomlik az addig ismert világrend. A kaland során túlviláginak tűnő erőkkel kell megküzdeniük, és Lord Blackwood személyében egy olyan főgonosszal, aki minden ízében a Lugosi Béla alakította Drakula-karaktert idézi.
Sherlock Holmes. Angol-ausztrál–amerikai akciófilm, 128 perc, 2009. Rendezte: Guy Ritchie. Producer: Joel Silver, Susan Downey. Szereplők: Robert Downey Jr., Jude Law, Eddia Marsan, William Hope, Rachel Mcadams, Kelly Reilly. Írta: Michael Robert Johnson, Simon Kinberg, Lionel Wigram. Kép: Philippe Rousselot. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1–10-es skálán: 7 |
A sztori ugyanakkor lehetett volna fantáziadúsabb is – helyenként A nemzet aranya fordulatai bukkannak fel, ilyen az a rész, amikor kiderül, hogy egy London térképére rajzolt pentagram sarkai jelölik a bűncselekmények helyszínét, a parlament alagsorában elhelyezett bomba meg a V mint vérbosszúból ismerős – és már ott is Guy Fawkes 1605-ös merényletkísérlete szolgáltatta az alapötletet. A végső fordulat pedig egészen kínos – a filmben látható rejtélyes jelenségekre azért sokkal fantáziadúsabb magyarázatot is ki lehetett volna találni, mint amilyent végül a néző képébe terítenek.
Azt ugyanakkor meg kell hagyni, hogy az atmoszférateremtés jól sikerült. Az 1890-es évek Londona – részben a számítógép-animációknak köszönhetően – kézzelfogható valóságként elevenedik meg, minden sztereotípiájával együtt: esős, ködös időjárás, sötét, szűk sikátorok, omladozó nyomortelepek és baljós, kétes elemek benépesítette dokknegyedek jelennek meg a szemünk előtt, nem beszélve a még építés alatt álló Tower Bridge-ről, amely kulcsszerepet játszik a filmben.
Határozottan eredetire sikerültek a karakterek is. Lehet, hogy van, akit zavar, hogy nem a megszokott Holmes-figura jelenik meg, de a gyors öklű, mozdulatait a verekedések során is racionálisan megkomponáló szociopata nyomozó figurája ebben a közegben egész hitelesnek hat, köszönhetően Robert Downey Jr. játékának is. Watson doktor figurája is elüt a könyvből megismerttől: ő is ugyanúgy rajong az akciókért, mint Holmes, emellett megrögzött szerencsejátékos is – ami persze nem akadályozza meg abban, hogy nősülni akarjon. Ez okozza a legfőbb konfliktust is a két főhős között, hiszen Holmes mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza – de ne higgyük el azokat az ostoba spekulációkat, hogy ez burkoltan valamilyen homoszexuális jellegű kapcsolatra utalna: Holmes életében is jelen vannak a nők, csak éppen nem szeretné elveszíteni „bejáratott” nyomozótársát.
Ritchie természetesen itt sem bírta megtagadni önmagát, így a képi és verbális gegek ebből a filmből sem hiányoznak, és meg kell hagyni, zömük egész jóra sikeredett. És ha már viktoriánus kor, egyvalamit szintén nem lehetett kihagyni: a Sherlock Holmesban a divatos steam punk is helyet kapott, hiszen a világ meghódítására törő szekta a villamossággal kísérletezik, és sikerült egy távirányító szerkezetet létrehoznia.
Összegzésképpen elmondható, hogy a Ritchie-féle steam punk Sherlock nem rossz ötlet – ha sikerült volna egy olyan sztorit összehozni, amelyben kevesebb az akciójelenet, de elmésebb és hitelesebb fordulatok vannak, határozottan a jó kategóriába tartozna. Most azonban a jelek szerint ennyire futotta, de az ősellenség Moriarty professzort sorompóba állító folytatásban talán sikerül leküzdeni a másfél percen át lassítva lejátszott robbanássorozat bemutatására vonatkozó késztetést, és a főhősben is kevesebb lesz az Indiana Jones-os elem. Viszont Dr. House maradhat.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.