Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író, a díszvendég (jobbról) és Kinizsi Zoltán újságíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Történelmi távlatokba, messzi tájakra, a sötét középkor kalandos századaiba kalauzolt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik leginkább várt eseménye: a sztárvendégnek számító Bjørn Andreas Bull-Hansen író és Kinizsi Zoltán újságíró beszélgetése A viking és a Dán horda című sikerkönyvek mögötti motivációkról, ismeretekről.
2024. június 30., 14:382024. június 30., 14:38
2024. június 30., 15:192024. június 30., 15:19
Szombat délután nagy tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán, hogy meghallgassa, amint Bjørn Andreas Bull-Hansen
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Bull-Hansen, aki mindig is a történelem nagy szerelmese volt, az évek alatt a vikingek szakértőjévé vált, így nem csoda, hogy a kincses városban, ahol először járt, lelkesen mesélt nem csak arról, hogy kiket is takar a megnevezés, hanem az életmódjukról, a technológiai fejlettségükről, hajóik innovatív kialakításáról. A hajók kialakítása lehetővé tette, hogy nagy távolságokat tegyenek meg gyorsan és hatékonyan, ami elősegítette a hódításaikat. Szó esett a korabeli viking társadalmi struktúráról is, ami tulajdonképpen osztályalapú volt, de egyúttal
A rabszolgák is viszonylag sokan voltak a társadalomban, de a rabszolgák és a parasztok élete között nem volt olyan nagy különbség, mint azt manapság gondolnánk.
Bull-Hansen arról is beszél, hogy a kereszténység bevezetése hogyan szolgált politikai célokat, illetve, hogy a kereszténység terjesztése a hatalom központosításának egyik eszköze volt, segítségével könnyebb volt szövetségeket kötni más európai uralkodókkal. Kiemelte, hogy
Elmagyarázta, hogy a régi skandináv vallás, amely a természet erőihez kötődött, mélyen beágyazódott az emberek életébe. Számára is fontosak a régi istenek: életének, kultúrájának részét képezik, a természethez való kapcsolódás és annak szimbolikus értelmezése meghatározó elem a hitrendszerében. Hozzátette, hogy
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Az író azt is elmondta, hogy bár őt nagyon érdekli a múlt, a történelem, és könyveiben általában igyekszik pontos, korhű lenni, alapvetően mégiscsak fikciós regényeket ír, néha szándékosan történelmileg pontatlan dolgokat ír bele a történeteimbe: például olyan karaktereket használ, akik valójában nem léteztek, de a történet szempontjából érdekesek.
A korhűség, illetve történelmi pontosság kapcsán elmesélte, hogy gyakran olyan banális dolgok lehetnek nagyon fontosak, mint például egy lábbeli:
Kifejtette, hogy a vikingek körében a fegyverek közül a lándzsa volt a leggyakoribb, de a sokak által nem gondolt íj is nagyon fontos volt: az íj használata már gyerekkorban elkezdődött, és mindenki tudott vele bánni. A baltát is sokan használták, míg a kard ritkább volt, tulajdonképpen a gazdagok fegyvere volt.
Az erősebb sört valószínűleg a vendégeknek adták, hogy bizonyos helyzetekben berúgjanak, míg maguk a gyengébbet itták, hogy éberek és figyelmesek tudjanak marani. A mézsör is népszerű volt, de ritka és drága, főleg a gazdagok itala.
Bjørn Andreas Bull-Hansen mesélt még amerikai felfedezésekről, hajókról, kereskedelemről is, olyan történelmi érdekességekről, melyekről könyveiben kalandokkal átszőve ír. A beszélgetés zárásaként az író azt is elmondta Kinizsi Zoltánnak – akinek ismeretsége a szerzővel nem új keletű, hiszen nemrég meglátogatta Bull-Hansent norvégiai otthonában is, ahol a hagyományos lakóháztól nem messze egy viking tábor is helyet kapott –, hogy Norvégiában és az északi országokban népes rajongótábora van a vikingeknek, sokan követik ma is az életmódjukat, életformájukat, sátrakban élnek, viking fesztiválokra járnak. Ő ebben nem vesz részt, érdeklődése inkább magányos, otthonában kísérletezik a korabeli tűzgyújtási technikákkal vagy épp kovácsolással.
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak szombati, kolozsvári átadóján.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának produkciója nyerte el a versenyprogram fődíját a szombaton zárult Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján.
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak szombati, kolozsvári átadóján.
Életének 84. évében, június 28-án elhunyt Dobos Imre, a nagyváradi Szigligeti Színház életműdíjas színművésze – közölte a társulat.
Nevetéstől visszhangzott a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza-terme Schäffer Erzsébet Pulitzer-emlékdíjas magyarországi újságíró, író, publicista, a Nők Lapja folyóirat munkatársának közönségtalálkozója alatt.
Kíváncsiság, szeretet, odafigyelés és mesélni vágyás ösztönzi munkájában a több mint száz filmben és sorozatban szereplő Koltai Róbertet. A színművész, filmrendező 80. születésnapja alkalmából megjelent filmeskönyvet tárta a kolozsvári közönség elé.
A gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company zenéjével, és az egyik főszerepben erdélyi színésszel készül a szívet melengető új magyar családi film, amelynek megjelent a teasere.
Négy napon keresztül 60 kiadó termékeivel várja a könyvbarátokat, irodalomkedvelőket a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amelyet csütörtök délután nyitottak meg a Bánffy-palota udvarán. A rendezvény keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
A Szatmár megyei Sándorhomokon található Kováts kúriában ismért kulturális rendezvényt szerveznek: az ART Mansion szombaton 12 órától várja a közönséget.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) eddigi leghosszabb kiadásának számít a június 24-én zárult, 11 napos szemle, amelyet számokban is kiértékeltek szerdán a szervezők.
Varujan Vosganian írót választották meg a Romániai Írók Szövetségének új elnökévé.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)