Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író, a díszvendég (jobbról) és Kinizsi Zoltán újságíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Történelmi távlatokba, messzi tájakra, a sötét középkor kalandos századaiba kalauzolt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik leginkább várt eseménye: a sztárvendégnek számító Bjørn Andreas Bull-Hansen író és Kinizsi Zoltán újságíró beszélgetése A viking és a Dán horda című sikerkönyvek mögötti motivációkról, ismeretekről.
2024. június 30., 14:382024. június 30., 14:38
2024. június 30., 15:192024. június 30., 15:19
Szombat délután nagy tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán, hogy meghallgassa, amint Bjørn Andreas Bull-Hansen
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Bull-Hansen, aki mindig is a történelem nagy szerelmese volt, az évek alatt a vikingek szakértőjévé vált, így nem csoda, hogy a kincses városban, ahol először járt, lelkesen mesélt nem csak arról, hogy kiket is takar a megnevezés, hanem az életmódjukról, a technológiai fejlettségükről, hajóik innovatív kialakításáról. A hajók kialakítása lehetővé tette, hogy nagy távolságokat tegyenek meg gyorsan és hatékonyan, ami elősegítette a hódításaikat. Szó esett a korabeli viking társadalmi struktúráról is, ami tulajdonképpen osztályalapú volt, de egyúttal
A rabszolgák is viszonylag sokan voltak a társadalomban, de a rabszolgák és a parasztok élete között nem volt olyan nagy különbség, mint azt manapság gondolnánk.
Bull-Hansen arról is beszél, hogy a kereszténység bevezetése hogyan szolgált politikai célokat, illetve, hogy a kereszténység terjesztése a hatalom központosításának egyik eszköze volt, segítségével könnyebb volt szövetségeket kötni más európai uralkodókkal. Kiemelte, hogy
Elmagyarázta, hogy a régi skandináv vallás, amely a természet erőihez kötődött, mélyen beágyazódott az emberek életébe. Számára is fontosak a régi istenek: életének, kultúrájának részét képezik, a természethez való kapcsolódás és annak szimbolikus értelmezése meghatározó elem a hitrendszerében. Hozzátette, hogy
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Az író azt is elmondta, hogy bár őt nagyon érdekli a múlt, a történelem, és könyveiben általában igyekszik pontos, korhű lenni, alapvetően mégiscsak fikciós regényeket ír, néha szándékosan történelmileg pontatlan dolgokat ír bele a történeteimbe: például olyan karaktereket használ, akik valójában nem léteztek, de a történet szempontjából érdekesek.
A korhűség, illetve történelmi pontosság kapcsán elmesélte, hogy gyakran olyan banális dolgok lehetnek nagyon fontosak, mint például egy lábbeli:
Kifejtette, hogy a vikingek körében a fegyverek közül a lándzsa volt a leggyakoribb, de a sokak által nem gondolt íj is nagyon fontos volt: az íj használata már gyerekkorban elkezdődött, és mindenki tudott vele bánni. A baltát is sokan használták, míg a kard ritkább volt, tulajdonképpen a gazdagok fegyvere volt.
Az erősebb sört valószínűleg a vendégeknek adták, hogy bizonyos helyzetekben berúgjanak, míg maguk a gyengébbet itták, hogy éberek és figyelmesek tudjanak marani. A mézsör is népszerű volt, de ritka és drága, főleg a gazdagok itala.
Bjørn Andreas Bull-Hansen mesélt még amerikai felfedezésekről, hajókról, kereskedelemről is, olyan történelmi érdekességekről, melyekről könyveiben kalandokkal átszőve ír. A beszélgetés zárásaként az író azt is elmondta Kinizsi Zoltánnak – akinek ismeretsége a szerzővel nem új keletű, hiszen nemrég meglátogatta Bull-Hansent norvégiai otthonában is, ahol a hagyományos lakóháztól nem messze egy viking tábor is helyet kapott –, hogy Norvégiában és az északi országokban népes rajongótábora van a vikingeknek, sokan követik ma is az életmódjukat, életformájukat, sátrakban élnek, viking fesztiválokra járnak. Ő ebben nem vesz részt, érdeklődése inkább magányos, otthonában kísérletezik a korabeli tűzgyújtási technikákkal vagy épp kovácsolással.
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak szombati, kolozsvári átadóján.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!