Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író, a díszvendég (jobbról) és Kinizsi Zoltán újságíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Történelmi távlatokba, messzi tájakra, a sötét középkor kalandos századaiba kalauzolt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik leginkább várt eseménye: a sztárvendégnek számító Bjørn Andreas Bull-Hansen író és Kinizsi Zoltán újságíró beszélgetése A viking és a Dán horda című sikerkönyvek mögötti motivációkról, ismeretekről.
2024. június 30., 14:382024. június 30., 14:38
2024. június 30., 15:192024. június 30., 15:19
Szombat délután nagy tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán, hogy meghallgassa, amint Bjørn Andreas Bull-Hansen
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Bull-Hansen, aki mindig is a történelem nagy szerelmese volt, az évek alatt a vikingek szakértőjévé vált, így nem csoda, hogy a kincses városban, ahol először járt, lelkesen mesélt nem csak arról, hogy kiket is takar a megnevezés, hanem az életmódjukról, a technológiai fejlettségükről, hajóik innovatív kialakításáról. A hajók kialakítása lehetővé tette, hogy nagy távolságokat tegyenek meg gyorsan és hatékonyan, ami elősegítette a hódításaikat. Szó esett a korabeli viking társadalmi struktúráról is, ami tulajdonképpen osztályalapú volt, de egyúttal
A rabszolgák is viszonylag sokan voltak a társadalomban, de a rabszolgák és a parasztok élete között nem volt olyan nagy különbség, mint azt manapság gondolnánk.
Bull-Hansen arról is beszél, hogy a kereszténység bevezetése hogyan szolgált politikai célokat, illetve, hogy a kereszténység terjesztése a hatalom központosításának egyik eszköze volt, segítségével könnyebb volt szövetségeket kötni más európai uralkodókkal. Kiemelte, hogy
Elmagyarázta, hogy a régi skandináv vallás, amely a természet erőihez kötődött, mélyen beágyazódott az emberek életébe. Számára is fontosak a régi istenek: életének, kultúrájának részét képezik, a természethez való kapcsolódás és annak szimbolikus értelmezése meghatározó elem a hitrendszerében. Hozzátette, hogy
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Az író azt is elmondta, hogy bár őt nagyon érdekli a múlt, a történelem, és könyveiben általában igyekszik pontos, korhű lenni, alapvetően mégiscsak fikciós regényeket ír, néha szándékosan történelmileg pontatlan dolgokat ír bele a történeteimbe: például olyan karaktereket használ, akik valójában nem léteztek, de a történet szempontjából érdekesek.
A korhűség, illetve történelmi pontosság kapcsán elmesélte, hogy gyakran olyan banális dolgok lehetnek nagyon fontosak, mint például egy lábbeli:
Kifejtette, hogy a vikingek körében a fegyverek közül a lándzsa volt a leggyakoribb, de a sokak által nem gondolt íj is nagyon fontos volt: az íj használata már gyerekkorban elkezdődött, és mindenki tudott vele bánni. A baltát is sokan használták, míg a kard ritkább volt, tulajdonképpen a gazdagok fegyvere volt.
Az erősebb sört valószínűleg a vendégeknek adták, hogy bizonyos helyzetekben berúgjanak, míg maguk a gyengébbet itták, hogy éberek és figyelmesek tudjanak marani. A mézsör is népszerű volt, de ritka és drága, főleg a gazdagok itala.
Bjørn Andreas Bull-Hansen mesélt még amerikai felfedezésekről, hajókról, kereskedelemről is, olyan történelmi érdekességekről, melyekről könyveiben kalandokkal átszőve ír. A beszélgetés zárásaként az író azt is elmondta Kinizsi Zoltánnak – akinek ismeretsége a szerzővel nem új keletű, hiszen nemrég meglátogatta Bull-Hansent norvégiai otthonában is, ahol a hagyományos lakóháztól nem messze egy viking tábor is helyet kapott –, hogy Norvégiában és az északi országokban népes rajongótábora van a vikingeknek, sokan követik ma is az életmódjukat, életformájukat, sátrakban élnek, viking fesztiválokra járnak. Ő ebben nem vesz részt, érdeklődése inkább magányos, otthonában kísérletezik a korabeli tűzgyújtási technikákkal vagy épp kovácsolással.
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak szombati, kolozsvári átadóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!