Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író, a díszvendég (jobbról) és Kinizsi Zoltán újságíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Történelmi távlatokba, messzi tájakra, a sötét középkor kalandos századaiba kalauzolt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik leginkább várt eseménye: a sztárvendégnek számító Bjørn Andreas Bull-Hansen író és Kinizsi Zoltán újságíró beszélgetése A viking és a Dán horda című sikerkönyvek mögötti motivációkról, ismeretekről.
2024. június 30., 14:382024. június 30., 14:38
2024. június 30., 15:192024. június 30., 15:19
Szombat délután nagy tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán, hogy meghallgassa, amint Bjørn Andreas Bull-Hansen
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Bull-Hansen, aki mindig is a történelem nagy szerelmese volt, az évek alatt a vikingek szakértőjévé vált, így nem csoda, hogy a kincses városban, ahol először járt, lelkesen mesélt nem csak arról, hogy kiket is takar a megnevezés, hanem az életmódjukról, a technológiai fejlettségükről, hajóik innovatív kialakításáról. A hajók kialakítása lehetővé tette, hogy nagy távolságokat tegyenek meg gyorsan és hatékonyan, ami elősegítette a hódításaikat. Szó esett a korabeli viking társadalmi struktúráról is, ami tulajdonképpen osztályalapú volt, de egyúttal
A rabszolgák is viszonylag sokan voltak a társadalomban, de a rabszolgák és a parasztok élete között nem volt olyan nagy különbség, mint azt manapság gondolnánk.
Bull-Hansen arról is beszél, hogy a kereszténység bevezetése hogyan szolgált politikai célokat, illetve, hogy a kereszténység terjesztése a hatalom központosításának egyik eszköze volt, segítségével könnyebb volt szövetségeket kötni más európai uralkodókkal. Kiemelte, hogy
Elmagyarázta, hogy a régi skandináv vallás, amely a természet erőihez kötődött, mélyen beágyazódott az emberek életébe. Számára is fontosak a régi istenek: életének, kultúrájának részét képezik, a természethez való kapcsolódás és annak szimbolikus értelmezése meghatározó elem a hitrendszerében. Hozzátette, hogy
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Az író azt is elmondta, hogy bár őt nagyon érdekli a múlt, a történelem, és könyveiben általában igyekszik pontos, korhű lenni, alapvetően mégiscsak fikciós regényeket ír, néha szándékosan történelmileg pontatlan dolgokat ír bele a történeteimbe: például olyan karaktereket használ, akik valójában nem léteztek, de a történet szempontjából érdekesek.
A korhűség, illetve történelmi pontosság kapcsán elmesélte, hogy gyakran olyan banális dolgok lehetnek nagyon fontosak, mint például egy lábbeli:
Kifejtette, hogy a vikingek körében a fegyverek közül a lándzsa volt a leggyakoribb, de a sokak által nem gondolt íj is nagyon fontos volt: az íj használata már gyerekkorban elkezdődött, és mindenki tudott vele bánni. A baltát is sokan használták, míg a kard ritkább volt, tulajdonképpen a gazdagok fegyvere volt.
Az erősebb sört valószínűleg a vendégeknek adták, hogy bizonyos helyzetekben berúgjanak, míg maguk a gyengébbet itták, hogy éberek és figyelmesek tudjanak marani. A mézsör is népszerű volt, de ritka és drága, főleg a gazdagok itala.
Bjørn Andreas Bull-Hansen mesélt még amerikai felfedezésekről, hajókról, kereskedelemről is, olyan történelmi érdekességekről, melyekről könyveiben kalandokkal átszőve ír. A beszélgetés zárásaként az író azt is elmondta Kinizsi Zoltánnak – akinek ismeretsége a szerzővel nem új keletű, hiszen nemrég meglátogatta Bull-Hansent norvégiai otthonában is, ahol a hagyományos lakóháztól nem messze egy viking tábor is helyet kapott –, hogy Norvégiában és az északi országokban népes rajongótábora van a vikingeknek, sokan követik ma is az életmódjukat, életformájukat, sátrakban élnek, viking fesztiválokra járnak. Ő ebben nem vesz részt, érdeklődése inkább magányos, otthonában kísérletezik a korabeli tűzgyújtási technikákkal vagy épp kovácsolással.
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak szombati, kolozsvári átadóján.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!