2009. április 02., 13:052009. április 02., 13:05
Az egyik női sírban két karperecet találtak, a másikból pedig egy ezüstből készült, aranyozott, kéttagú, csüngővel ellátott veret került elő, amellyel a női inget díszítették. A temetőben talált csontok vizsgálatát Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusa végezte.
Vizsgálatai szerint az itt eltemetett emberek magasak voltak: az egyik 165 centiméteres középkorú férfit leszámítva a férfiak mind magasabbak voltak 170 centiméternél, a két nő közül az egyik 166, a másik pedig 168 centiméter magas lehetett. A koponyájuk europid vonásokat mutatott és – egy kivételével – rövid és széles agykoponya jellemezte őket.
A csontmaradványokon több, nem halálos patológiai elváltozást, harci életmódra utaló sérülést lehetett megfigyelni. Az egyik férfi koponyalékelésen esett át. „A honfoglalás kori temetők általában bányászat, vezetékfektetés során kerülnek elő. Sok esetben a leletek egy részét is elhordják, mire értesítik a régészeket, már csak a maradékokból lehet valamilyen következtetéseket levonni” – mondta az MTI-nek Bencze Zoltán ásatásvezető régész, aki hangsúlyozta a megelőző feltárások fontosságát.
Mint mondta, mivel ábrázolások nem maradtak fenn, a honfoglalás korára vonatkozó adatokat a régészet szolgáltatja. „A honfoglaló magyarok jellegzetes felsőruházata a bő ujjú kaftán mind a férfiak, mind a nők esetében. A karperecek egyik funkciója az volt, hogy leszorítsák a kaftánujjat. A nőknél a kaftánt díszes veretekkel ékesítették” – közölte a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok