Fotó: A szerző felvétele
2009. december 16., 09:152009. december 16., 09:15
„A lap fórum kíván lenni a Sóvidék számára. Szeretné összefogni és támogatni azokat a tudományos vagy tudományosabb jellegű kutatásokat, amelyek folyamatban vannak, legyen az néprajzi vagy történelmi kutatás. Hiánypótló ez a lap.
Én történészként számos, Sóvidékre vonatkozó tanulmányt állítottam össze, és rájöttem, hogy ezeket nincs hol publikálni. Miután történészi képesítést szereztem, majd elvégeztem a Korunk Akadémián a folyóirat-szerkesztő szakot, arra gondoltam, hogy Szovátának és környékének igencsak szükséges lenne egy ilyen jellegű kiadványra” – magyarázta lapunknak Szolláth Hunor főszerkesztő, aki úgy tudja, Szovátának eddig nem volt folyóirata.
Az új lap Forrás című rovata történelmi, irodalmi munkákat közöl. A Művek, mesterek rovat a néprajzé, a Zöldsarokban biológiai, természetrajzi jellegű írásokat közölnek, a Lelkek, göröngyök rovat a versek, novellák, elemzések helye. A második számban Bocskay Vince kisplasztikáit mutatják be az olvasóknak. A Horizont rovatban Jeszenszky Géza 1989-es rendszerváltásra vonatkozó tanulmányát teszik közzé.
A Tollhegy rovatban recenziókat közölnek, könyvbemutatókról tudósítanak. A tanulmányok kivonatait román és angol nyelvre is lefordítják. A Sóvidék folyóirat első számát a szovátai önkormányzat finanszírozta, a 2. szám a Szülőföld Alap és a Maros Megyei Tanács támogatásával kerülhetett az olvasók elé. A további lapszámok kiadására újabb támogatókat keresnek.
Az első lapszám készítésekor még nehézkesen ment az anyagok beszerzése, hiszen a szerzők kételkedtek abban, hogy valóban lap lesz a kezdeményezésből. De most már kezd összeállni a potenciális szerzőgárda. A lap grafikai szerkesztője a szovátai Siklódi Zsolt grafikus.
A szerkesztők olyan írásokat várnak, amelyek a Sóvidékről szólnak, illetve olyan szerzőktől közölnek szívesen, akik valamilyen formában kötődnek a Sóvidékhez.
„Arra számítottunk, hogy a szovátai fiatalok nagy érdeklődéssel fogadják majd kiadványunkat. Főként ezt a generációt céloztuk meg.
De egyelőre azonban főként a középkorúak és a nyugdíjasok érdeklődnek. Az iskolákban is jártunk már, bemutattuk a folyóiratot, de nem volt túl jó a fogadtatás” – magyarázta a 25 éves főszerkesztő. Ennek ellenére Szolláth Hunor úgy véli: ha kitartóak lesznek, hosszú távon a fiatalok is melléjük állnak majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok