2010. február 08., 10:342010. február 08., 10:34
A kolozsvári bábszínház hivatalosan 1950-től működik – ekkor született meg az a kormányrendelet, amelynek eredményeként létrejött a nagyváradi és marosvásárhelyi bábszínház is, mindkettő román és magyar tagozattal. Kolozsváron azonban már 1950 előtt létezett egy amatőr magyar társulat – ez a társulat tekinthető tulajdonképpen a Puck ősének.
„Az elmúlt években több rangos fesztiválon vettünk részt. Kiemelném a pécsi bábos fesztiválon való 2007-es szereplésünket, de a Puck saját bábfesztiváljának elindítása is mérföldkő volt a társulat életében” – mondta el Varga Ibolya. A rendező megemlítette Orbán János Dénes Búbocskájának színrevitelét is, a darab ősbemutatóját a Puck Bábszínházban tartották, és két változatban is bemutatták annak idején.
A gyermekek számára elkészítették a meseelemekre épülő előadást, de a Noktürnök-sorozat részeként bemutatták az eredeti szöveghez hű, pajzán utalásoktól sem mentes felnőtteknek szóló változatot is – mintegy jelezve, hogy folytatni kívánják a Kolozsváron korábban divatos, felnőtteknek szóló bábelőadások hagyományát. Varga Ibolya az utóbbi évek fontosabb előadásaként nevezte meg Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című művének feldolgozását, valamint Federico Garcia Lorca Don Perlimplín, jót teszünk veled vagy rosszat? című művének bábos változatát, amelyet mint felnőtteknek szánt előadást szintén a Noktürnök-sorozat keretében mutattak be.
A bábszínház 2002 óta szervezi meg bábfesztiválját, amely nemzetközi hírnévnek örvendő társulatokat látott vendégül Kolozsváron. Varga Ibolya fontosnak tartja, hogy a társulat a lehetőségekhez mérten vidéki vendégjátékokat is vállal, általában tavasszal és ősszel.
„Elsősorban a környékbeli falvakban turnézunk, de a Szilágyság, a Mezőség falvaiba és egyes küküllőmenti településekre is ellátogattunk, a Partiumban is szerepeltünk már, és tavaly eljutottunk Gyergyószentmiklósra” – mondta el a rendező. A bábszínház 60 éves születésnapját nemcsak jutalomjátékokkal ünnepelték – kitüntették a nyugalmazott kollégákat is. A színház egyébként két újabb bemutatóra készül, Carlo Gozzi A szarvaskirály, valamint Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művét viszik színre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok