Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató A háromszéki hozomány a 19. században című, szakirodalmi jelentőségű kiadványát mutatták be kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2016. március 23., 19:342016. március 23., 19:34
A Szentendrén megjelent könyvvel a szerző idén márciusban elnyerte a Bátky Zsigmond-díjat. Ha nem is olvassuk úgy, mint egy krimit, akkor is igen-igen élvezetes olvasmánynak számít – mondta a kötetbemutatón Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese.
A 600 oldalas, igen erőteljes társadalomrajzot is tartalmazó tanulmány nemcsak néprajzi és antropológiai, hanem társadalomtörténeti szempontból is szakirodalmi jelentőségű – méltatta a kiadványt Tóth Bartos András történész. Gazda Enikő könyvében az egyik leglassabban és legnehezebben változó társadalmi intézményt, a házasságot vizsgálja, illetve azt is, hogy a hozomány miként jelenik meg a hozománylevélben, azaz inventáriumban.
A történész szerint ennek elemzése azért fontos, mert míg a vagyonleltárak egy fennálló állapotot tükröznek, addig a hozománylevelek tudatosan és előre mutató logikával megfogalmazott listák. A kötet szerzője több szinten elemzi az inventáriumokat, így azok jogi környezetét is. A reprezentációs céllal is készült inventárium a római jogok tételéig megy vissza időben, mindez pedig Székelyföldön bonyolult és összetett kontextusban jelenik meg – fejtette ki Tóth Bartos András. Kijelentését azzal bizonyította, hogy az említett régióban tekintettel kellett lenni az erdélyi törvénykönyvekre, az adott település szokásaira, valamint a katonaság által kiadott rendeletekre is.
A hozománylevelek nemcsak a rögzítés szempontjából voltak fontosak jogi értelemben, hanem vagyoni biztonságot is jelentettek – tette hozzá a történész. „Szerződésként és biztosítékként is működött a hozománylevél. A 17. századtól a protestáns vidéken már engedélyezett volt a válás, ilyenkor a hozománylevél számított a legjobb bizonyítéknak azt illetően, hogy mivel rendelkezett a házasság pillanatában a nő, s a férjnek ezen tárgyakat kötelezően ki kellett adnia” – mondta a történész.
A hozománylevelek struktúráját és a társadalmi jelenségeket időben vizsgálja a szerző, megjelenik a 17–18. század, illetve hangsúlyt kapnak a 19. századbeli vonatkozások. Ekkorra már a források is bővebbek, kiderül, hogy a politikai események nem hatottak az inventóriumokra, a gazdasági változások, hosszan tartó konfliktusok, időjárásbeli változások viszont igen.
A hozományleveleket társadalmi kategóriák szintjén is vizsgálja a szerző: megjelenik a parasztság, pap- és tanítónövendékek, nemesi sarjak, városi polgárság tagjai, lovas és gyalogkatonák, jobbágyok, valamint zsellérek csoportja. Ennek köszönhetően a társadalmi rétegek közti különbségeket is össze lehet hasonlítani – zárta gondolatait Tóth Bartos András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!