Fotó: Balázs Katalin
Harminckét alfalvi vagy a faluból elszármazott alkotó művei képeznek állandó kiállítást a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériájában. Balázs József, a képzőművészek egyike elmondta, több mint harmincéves álom vált valóra vasárnap, a galéria felavatásakor.
2016. május 09., 19:482016. május 09., 19:48
Mint mondta, Gál Mihállyal, a Sövér Elek Alapítvány elnökével rég felvetették már, hogy galéria kellene az itteni művészek alkotásainak. Az álom megvalósulásához hozzájárult a jelenleg Csíkszeredában élő Márton Árpád is (képünkön balra), aki huszonnyolc alkotását adományozta szülőfalujának.
A polgármesteri hivatal tőszomszédságában ennek a nagyvonalú adománynak köszönhetően nyílt meg a Márton Árpád-képtár. Majd a Sövér Elek Alapítvány pályázati pénzek, mecénások, valamint az önkormányzat támogatásának felhasználásával az épület többi részét is kiállítások befogadására alkalmassá tette, így a Márton Árpád műveit bemutató képtár mellett kialakították a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériáját, az ingatlan alsó szintjén pedig létrejött a Pincegaléria. Az ötezer lelkes kis gyergyószéki településen így vasárnap egyből három galériát is avattak.
Az avatóünnepségen a 75 éves Márton Árpád – akinek 28 képe a kezdeti lendületet adta – diákkoráig ment vissza az időben, amikor a marosvásárhelyi művészeti iskolába felvételizett, ahol azt mondták neki, Alfalu sok értékes művészt adott, e településre szégyent hozni nem szabad. „Akkor megfogadtam, szégyent nem hozok a falumra akkor sem, ha nyújtópadon hoznak haza. Azóta is így élek: a falumra és a nemzetemre szégyent nem hozhatok. Mert itt, a templomkertben van egy felirat” – fogalmazott, utalva a márványba vésett felszólításra: „Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt, és az is marad”.
Az ünnepséget közös ebéddel zárták az eseményre hazaérkező képzőművészek és helybéliek. A galériák ajtaja már hétfőtől nyitva áll mindenki előtt, az épületbe költözik egy időre a helyi könyvtár is, így akik olvasnivalóért térnek be, azok is megcsodálhatják a kiállításokat.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!