Tárlatvezetés a Victor Brauner-kiállításon
Fotó: Román Nemzeti Művészeti Múzeum
Raluca Turcan kulturális miniszter kedden bejelentette: elemezni fogja a bukaresti Művészeti Múzeum műtárgyainak származását, hogy ellenőrizze az alkotások eredetiségét, miután a sajtóban felröppent a feltételezés, miszerint a Victor Brauner-tárlaton hamisítványokat is kiállítottak.
2024. január 23., 18:542024. január 23., 18:54
2024. január 23., 18:562024. január 23., 18:56
„Ez olyan, mint a korrupció gyanúja: ha valaki azt állítja, hogy valaki hibázott, akkor be kell bizonyítania, hogy az illető hibázott. Nem szerencsés a nyilvánosság előtt vitatkozni azon, hogy egy intézmény eredeti műtárgyakat állított-e ki. Ez nincs rendben” – nyilatkozta újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető. Turcan arról biztosította a közvéleményt, hogy a szakemberek ellenőrizni fogják, „van-e bár egy morzsányi igazság” a Victor Brauner-kiállítással kapcsolatban elhangzott vádakban.
„Kulturális miniszterként (...) aggasztónak találom, hogy egy kulturális szakember meg meri kérdőjelezni Románia egyik, ha nem a leghitelesebb múzeumát, a Román Nemzeti Művészeti Múzeumot” – idézte a minisztert az Agerpres hírügynökség.
Pavel Şuşară műkritikus, a Romániai Művészeti Szakértők és Értékbecslők Egyesületének (AEEAR) elnöke kedden egy levélben „súlyos intézményi és kurátori hibákkal” vádolta a Művészeti Múzeum vezetőségét, mivel szerinte hamisítványokat állítottak ki a Victor Brauner. Az oneirikus és az okkult között című tárlaton. Levelében kérte a kulturális minisztériumot, hogy tisztázza ezt a problémát.
Válaszul a bukaresti Művészeti Múzeum sajtóközleményben arról tájékoztatott, hogy a Victor Brauner-kiállításon megtekinthető alkotások az intézmény, külföldi múzeumok, a család és Zoe Vida Porumb képzőművész gyűjteményéből származnak. Ezeket szakértők hitelesítették, bibliográfiai forrásokban szerepelnek, és tudományos munkákban nem vitatták az eredetiségüket. „Ezért a Román Nemzeti Művészeti Múzeumnak nincs tudomása arról, hogy az általa szervezett tárlatokon hamisítványokat állítottak ki8 – olvasható a közgyűjtemény közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!