2011. augusztus 12., 08:542011. augusztus 12., 08:54
Joe Johnston rendező – aki a fantasztikus kalandfilmek specialistájának tekinthető, hiszen az Indiana Jonestól a Drágám, a kölykök összementeken át a Jurassic Parkig számos film stáblistáján megtalálható a neve, sőt egy, az Amerika Kapitányhoz hasonlóan egy másik, szintén a nácik ellen harcoló szuperhősről szóló filmet, a Rocketeert is leforgatta – a jól ismert történetet meséli el Amerika Kapitány életre hívásáról, beleágyazva a képregényből is ismert kerettörténetbe, amely szerint a szuperhős a második világháború végén az északi sarkkör környékén lezuhan repülőgépével, és évtizedekre jégbe fagy.
A film a szuperhős megtalálásával kezdődik, majd az intrót követően azonnal 1942-ben találjuk magunkat, amikor az Egyesült Államok már belépett a háborúba. Egy New York-i srác, Steve Rogers szintén szeretne önkéntesként a demokráciáért harcolni, azonban vézna testalkata és számos betegsége miatt alkalmatlanná nyilvánítják. Bátorsága azonban fölkelti egy Németországból Amerikába emigrált tudós figyelmét, aki bevonja őt egy titkos programba: az általa feltalált szérum segítségével alaposan felturbózza a nyüzüge Steve-et, aki immár igazi „árja” tökéletes emberként, dagadó izmokkal indít harcot a Harmadik Birodalom, jobban mondva annak okkult tudományokkal foglalkozó tisztje, a Hidra néven ismert különleges egység parancsnoka, Johann Schmidt, azaz a Vörös Koponya ellen.
A film egyik erénye, hogy Johnston a lehetőségekhez mérten igyekezett a lehető legemberközelibbé tenni a főhős alakját. Így elmaradt a harsány jelmez, amelynek szerves része egy vörös kalózcsizma is – ez a ruha csak az elején szerepel, amikor Amerika Kapitány még csak propagandahősi szerepkört tölt be –, helyette a főszereplő jórészt hagyományos egyenruhát visel, de a védjegyévé vált pajzs azért természetesen nem maradhat el. A történetnek – szuperhősképregény-adaptációról lévén szó – szerves részét képezik a látványelemek is, és meg kell hagyni, hogy a dizájn- és a vizuáliseffekt-stáb kitűnő munkát végzett. A Hidra birtokában lévő fegyverarzenál miatt akár steam punk filmnek is tekinthetjük az Amerika Kapitányt, a futurisztikus harckocsik, repülők és ágyúk igazi csemegét jelentenek az anakronisztikus elemek vegyítésére épülő műfaj kedvelői számára.
Persze a film története nem merül alá filozófiai mélységekbe – Marvel-féle képregény-adaptációról van szó, amely az amerikai álmot és értékeket megtestesítő, háborús időkben kitalált figuráról szól, ezért ilyesmit nem is nagyon lehet elvárni. Ennek ellenére sikerült néhol kimondottan sötét hangulatú történetté varázsolni a mozit, különösen a Vörös Koponyát és csapatát felvonultató részekben. Az atmoszférateremtéshez a képi világ is sikeresen hozzájárul – a második világháború idején játszódó epizódok színvilága valóban a 40-es években készült színes filmeket idézi.
Megszokhattuk már, hogy az utóbbi időkben készült Marvel-adaptációk stáblistáján igazi szupersztárok – és egyben kiemelkedő tehetségű művészek – neve bukkan fel, gondoljunk csak arra, hogy a Thort Kenneth Branagh rendezte, egyik főszereplője pedig Sir Anthony Hopkins. Az Amerika Kapitányban a Mátrix Smith ügynökeként megismert Hugo Weaving alkot emlékezeteset a Vörös Koponya szerepében – igaz, amíg a saját arcával játszik, addig lényegesen jobb, mint maszkban. Tommy Lee Jones is egész jó Amerika Kapitány felettese, a morózus tiszt szerepében, a főszerepet játszó Chris Evans pedig azt hozza, amit egy másik képregény-adaptációban, a Fantasztikus Négyes Fáklyájaként már megtett: eljátssza egy álruhás szuperhős nem túl árnyalt karakterét.
Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger. Amerikai sci-fi akciófilm, 125 perc, 2011). Rendezte: Joe Johnston. Producer: Kevin Feige. Szereplők: Chris Evans, Hugo Weaving, Tommy Lee Jones, Hayley Atwell, Dominic Cooper, Sebastian Stan, Natalie Dormer. Írta: Christopher Marcus, Stephen McFeely. Kép: Shelly Johnson. Zene: Alan Silvestri. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!