Györkös Mányi Albert festőművész Tordaszentlászlón született 1922-ben, Kolozsváron hunyt el 1993-ban
Fotó: Györkös Mányi Albert Emlékház/Facebook
A száz éve született Györkös Mányi Albert festőművész életműve előtt tiszteleg az a nagyszabású, több helyszínre tervezett rendezvénysorozat, amelyet március 23-án egy kolozsvári kiállítás nyit meg. A szervezők közölték, az életmű teljes körű dokumentálása céljából Györkös-munkákat, az alkotóról készült archív fotókat is kölcsönkérnek a nagyközönségtől.
2022. március 03., 14:592022. március 03., 14:59
Györkös Mányi Albert festőművész születésének 100. évfordulóján kiállítássorozatot szervez a kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tulajdonában álló Györkös Mányi Albert Emlékház. A „Györkös 100” című sorozat a zenetanár-festőművész előtt tiszteleg, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy partnerségével és Magyarország kolozsvári főkonzulátusának fővédnökségével. A rendezvénysorozat az év folyamán több helyszínen valósul meg.
A tárlatok létrehozásában közreműködik Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője és programszervezője, a Györkös-hagyaték kezelője, Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítások szakkurátora, Szebeni Zsuzsa színház- és művészettörténész, a kiállítások társkurátora, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője, valamint Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) igazgatója.
Az emlékév nyitóeseménye nagyszabású életmű-kiállítás, amelyet a kolozsvári Bánffy-palotában működő művészeti múzeumban nyitnak meg március 23-án. A szervezők közölték, a további részletekről és eseményekről idejében értesítik a közönséget.
„Vannak-e még olyan gombaszemű, tiszta tekintetű, patyolatfehér ingű, fekete lájbis, tarka kendős falusi lányok, amilyeneket ez a különös varázslatú festő mint valami madonnákat idéz meg? Odaáll-e még furulyával vezényelni a népi kórust a vele egy karvezető? Györkös festményeinek nézője akkor is felteheti a kérdéseket, ha történetesen tudja, hogy a Kalotaszegen vagy a mezőségi Széken ma is előfordul ilyesmi (jóllehet az urbanizálódás lassanként minden falut, még az eldugottabbakat is eléri). Mesének, költészetnek, már-már elérhetetlen, rég tovalibbent idillnek tűnik ez az árny nélküli világ, amelyet Györkös Mányi Albert irigylésre méltó megszállottsággal álmodik vissza a technicizált, ipari javakért tülekedő XX. századvégbe” – idézi a szervezők közleménye Kántor Lajos 1981-es, Györkös Mányiról szóló írását.
legyenek jelen Györkös Mányi világának népszerű és ismert alkotásai, de törekszenek arra is, hogy az életmű eddig ismeretlen árnyalatait és variációit is bemutassák. 10 évvel ezelőtt, a 90. évforduló alkalmával, valamint a további években sikerült feltérképezni számos magántulajdonban és/vagy közgyűjteményben található Györkös Mányi-festményt, -fametszetet, -gipszlenyomatot, valamint bővíteni tudták az emlékház dokumentum-fotótárát is.
„Az említett alkotások egy része – tulajdonosaik szíves közreműködésével – részét képezték az akkori emlékkiállításnak, amiért ismételten köszönetet mondunk. Felhívásunk örök érvényű marad, hiszen meggyőződésünk, hogy további alkotásokról, fényképekről sikerül tudomást szereznünk tulajdonosaik jóvoltából” – írták a szervezők.
Az alkotásokról és a fényképekről lehetőleg megfelelő felbontású/méretű, fotózott, illetve szkennelt képet szeretnének, a rendelkezésre álló adatokkal együtt (a festmények mérete, keletkezésének ideje, a fotók készültének ideje, helye, a rajta látható személyek neve és/vagy foglalkozása), de szívesen vállalják a reprodukciók, fotómásolatok elkészítését, amennyiben a tárgyak tulajdonosa kölcsön adná őket erre a célra. A régebben és újabban fellelt festményekből az idei kiállításo(ko)n is ki szeretnének állítani egy válogatást, természetesen tulajdonosuk remélt előző beleegyezésével.
Ugyanakkor továbbra is várják azok jelentkezését, akik közelebbről ismerték a zenetanár-festőművészt, és emlékeiket (írásban vagy szóban) szívesen megosztanák. A kiemelkedő emlékezéseket videóra szeretnék rögzíteni egy majdani dokumentumfilm készítése céljából.
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!