Az 1970-es, 80-as években készült fotók kis méretűek, ezáltal is az intimitást sugallja a kolozsvári kiállítás
Fotó: Zoltán Ildikó
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
2022. február 20., 17:152022. február 20., 17:15
2022. február 20., 17:162022. február 20., 17:16
Az 1970-es, 80-as évek kolozsvári művészéletébe nyújt betekintést Szabó Tamás: Közeledés. Portréfotók az 1970-es, 1980-as évekből című tárlata.
Az 1933-ban Aradon született, később Kolozsváron élő és tevékenykedő Szabó Tamás, aki apjától leste el a fényképész szakmát, a 60-as évektől kezdődően olyan hazai újságokban és folyóiratokban publikált, mint az Igazság, a Făclia, az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, a Dolgozó Nő, A Hét, a Tribuna, a Scânteia tineretului, a Steaua, az Utunk, az Új Élet, a Korunk. Ezen kívül az Erdélyi Néprajzi Múzeum fényképésze volt több mint harminc éven keresztül.
Fotó: Zoltán Ildikó
A most megtekinthető tárlat hosszú és gazdag életpályájának csak egy szeletét mutatja be. Szabó Tamás munkája révén számos műterembe, kiállításra eljutott, ezekben az időkben alakított ki jó, közeli kapcsolatot a kolozsvári művészeti élet legjavával.
A gyűjtemény azt az érzést kelti a nézőben, mintha a portrék egy féltve őrzött családi albumból kerültek volna a falakra. A fényképalanyok olykor családi, máskor munkakörnyezetben, alkotási folyamat közben jelennek meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
„Minden egyes esetben a kép lényege és vonzereje a „pózolás” hiányában rejlik, vagyis abban a természetességben, amelynek köszönhetően felcsillan a személyesség, a személyiség” – fogalmazott Xenia Tinca művészettörténész a kiállítás bevezetőjében. A szintén művészettörténész Vécsei Hunor a kiállítás másik kurátora, aki szerint a fotók arról tanúskodnak, hogy Szabó Tamás mély baráti kapcsolatot ápolt a fotóalanyok legtöbbjével. Erről a baráti viszonyról ír Xenia Tinca is, aki úgy fogalmaz, hogy a figyelmes szemlélő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a fényképész és a megörökített portréalany közötti emberi, érzelmi, személyes kapcsolat elsődleges és elengedhetetlen forrásává válik a képalkotási folyamatnak.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei ugyanakkor rámutatott, hogy habár hatalmas anyagból dolgoztak, a fő szempont a válogatásnál az volt, hogy megragadják ezt a bensőséges viszonyt, és a válogatásba olyan portrék kerüljenek be, amelyeken látszik, hogy az alanyok felszabadultak a kamera előtt. Ezek nem beállított fotók, nem érződik a fotós feszélyező jelenléte. Vécsi úgy fogalmazott, olyan alkotásokat is beválogattak, amelyek fotóművészeti szemszögből izgalmasnak bizonyultak. Így került a tárlat anyagába a Cseh Gusztáv grafikus autójáról készült kép:
A Közeledés cím többféleképpen is értelmezhető. Leírhatja a folyamatot, mely során a művész közelített az alanyai felé, ahogy egy-egy intim, őszinte pillanatban lencsevégre kapta őket, de jelentheti azt a közeledést is, amikor a kiállításra látogatónak a terembe belépve, fizikailag is közelednie kell, hogy a részletgazdag és számos történetet elmesélő portrékat értelmezni tudja.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei Hunor elmondta, szándékosan állítottak ki kisméretű képeket, mert azok így meghittebb, bensőségesebb hatást keltenek. Hasonlóképpen fogalmazott Xenia Tinca is, aki arról írt, hogy Szabó Tamás fotóinak a kiállításra készült, viszonylag kis léptékű nagyításai méretük révén tovább fokozzák a bennük rejlő intimitást és egyben figyelemfelkeltőek, diszkréten és meggyőzően mutatják be, hogyan alakulhat át a hangulati fotó azzá a „tárolóvá”, amely a személyiséget őrzi. A kiállítást a Samuil Micu utca 7. szám alatt található Quadro Galériában tekinthetik meg az érdeklődők.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
szóljon hozzá!