Az 1970-es, 80-as években készült fotók kis méretűek, ezáltal is az intimitást sugallja a kolozsvári kiállítás
Fotó: Zoltán Ildikó
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
2022. február 20., 17:152022. február 20., 17:15
2022. február 20., 17:162022. február 20., 17:16
Az 1970-es, 80-as évek kolozsvári művészéletébe nyújt betekintést Szabó Tamás: Közeledés. Portréfotók az 1970-es, 1980-as évekből című tárlata.
Az 1933-ban Aradon született, később Kolozsváron élő és tevékenykedő Szabó Tamás, aki apjától leste el a fényképész szakmát, a 60-as évektől kezdődően olyan hazai újságokban és folyóiratokban publikált, mint az Igazság, a Făclia, az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, a Dolgozó Nő, A Hét, a Tribuna, a Scânteia tineretului, a Steaua, az Utunk, az Új Élet, a Korunk. Ezen kívül az Erdélyi Néprajzi Múzeum fényképésze volt több mint harminc éven keresztül.
Fotó: Zoltán Ildikó
A most megtekinthető tárlat hosszú és gazdag életpályájának csak egy szeletét mutatja be. Szabó Tamás munkája révén számos műterembe, kiállításra eljutott, ezekben az időkben alakított ki jó, közeli kapcsolatot a kolozsvári művészeti élet legjavával.
A gyűjtemény azt az érzést kelti a nézőben, mintha a portrék egy féltve őrzött családi albumból kerültek volna a falakra. A fényképalanyok olykor családi, máskor munkakörnyezetben, alkotási folyamat közben jelennek meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
„Minden egyes esetben a kép lényege és vonzereje a „pózolás” hiányában rejlik, vagyis abban a természetességben, amelynek köszönhetően felcsillan a személyesség, a személyiség” – fogalmazott Xenia Tinca művészettörténész a kiállítás bevezetőjében. A szintén művészettörténész Vécsei Hunor a kiállítás másik kurátora, aki szerint a fotók arról tanúskodnak, hogy Szabó Tamás mély baráti kapcsolatot ápolt a fotóalanyok legtöbbjével. Erről a baráti viszonyról ír Xenia Tinca is, aki úgy fogalmaz, hogy a figyelmes szemlélő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a fényképész és a megörökített portréalany közötti emberi, érzelmi, személyes kapcsolat elsődleges és elengedhetetlen forrásává válik a képalkotási folyamatnak.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei ugyanakkor rámutatott, hogy habár hatalmas anyagból dolgoztak, a fő szempont a válogatásnál az volt, hogy megragadják ezt a bensőséges viszonyt, és a válogatásba olyan portrék kerüljenek be, amelyeken látszik, hogy az alanyok felszabadultak a kamera előtt. Ezek nem beállított fotók, nem érződik a fotós feszélyező jelenléte. Vécsi úgy fogalmazott, olyan alkotásokat is beválogattak, amelyek fotóművészeti szemszögből izgalmasnak bizonyultak. Így került a tárlat anyagába a Cseh Gusztáv grafikus autójáról készült kép:
A Közeledés cím többféleképpen is értelmezhető. Leírhatja a folyamatot, mely során a művész közelített az alanyai felé, ahogy egy-egy intim, őszinte pillanatban lencsevégre kapta őket, de jelentheti azt a közeledést is, amikor a kiállításra látogatónak a terembe belépve, fizikailag is közelednie kell, hogy a részletgazdag és számos történetet elmesélő portrékat értelmezni tudja.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei Hunor elmondta, szándékosan állítottak ki kisméretű képeket, mert azok így meghittebb, bensőségesebb hatást keltenek. Hasonlóképpen fogalmazott Xenia Tinca is, aki arról írt, hogy Szabó Tamás fotóinak a kiállításra készült, viszonylag kis léptékű nagyításai méretük révén tovább fokozzák a bennük rejlő intimitást és egyben figyelemfelkeltőek, diszkréten és meggyőzően mutatják be, hogyan alakulhat át a hangulati fotó azzá a „tárolóvá”, amely a személyiséget őrzi. A kiállítást a Samuil Micu utca 7. szám alatt található Quadro Galériában tekinthetik meg az érdeklődők.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!