Fotó: Tóth Gödri Iringó
Györkös 100 címmel Györkös Mányi Albert erdélyi festőművész munkásságát bemutató kiállítás nyílik a bukaresti Román Nemzeti Parasztmúzeum Új Galériájában Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából – közölte csütörtökön a kiállítást szervező Liszt Intézet bukaresti központja.
2022. október 21., 08:382022. október 21., 08:38
2022. október 24., 12:082022. október 24., 12:08
A kedden megnyíló kiállítás része az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékháza és a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi központja által a festő születésének 100. évfordulójára szervezett kiállítás- és rendezvénysorozatnak. A tárlat eddig Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Tordaszentlászlón, Sepsiszentgyörgyön és Baróton volt látható.
Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az 1993-ban elhunyt művész az erdélyi vidéket, tájat, falusi embereket festette elsősorban, ilyen értelemben nem véletlen, hogy a Parasztmúzeumot választották a tárlat helyszínéül.
– tette hozzá az igazgató.
A száz éve született Györkös Mányi Albert festőművész, zenetár munkássága előtt tiszteleg az az emlékév, amelyet szerdán kiállításmegnyitóval indítottak el a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum termeiben.
Györkös Mányi Albert 1922-ben született a Kolozs megyei Tordaszentlászlón. Gyermekkora meghatározó alapélménye lett későbbi festményeinek, a fiatalkorára való emlékezései, rövid mesejellegű írásai kiegészítik, érthetőbbé teszik műveit. 1948-tól a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet zenei fakultásán tanult, majd a zeneművészeti líceum klarinéttanára lett. 1962-ben feleségül vette Jakab Ilona festőművésznőt, ezt követően felébredt vonzalma a festészet iránt, és teljes energiáját a festészet tanulmányozásába fektette. 1963-ban állított ki először, rendszeresen szerepelt megyei, országos és külföldi tárlatokon.
A bukaresti kiállítást Virgil Nitulescu, a Román Nemzeti Parasztmúzeum főigazgatója, Kósa András László, Kós Katalin, a Györkös Mányi Emlékház vezetője, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója, a kiállítás kurátora nyitja meg.
A száz éve született Györkös Mányi Albert festőművész életműve előtt tiszteleg az a nagyszabású, több helyszínre tervezett rendezvénysorozat, amelyet március 23-án egy kolozsvári kiállítás nyit meg.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!