2011. március 28., 09:292011. március 28., 09:29
György Péter esztéta, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója Apám helyett című könyvét mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban, a Korunk Akadémia szervezésében. A könyvbemutatón Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője, Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója és Selyem Zsuzsa is részt vett. Selyem Zsuzsa esszéíró a bemutatón kifejtette: komoly művészettörténeti és múzeumokról szóló szakmai írásai után a mostani könyv a szerző legszemélyesebb műve.
„A tudomány arra való, hogy az ember megússza az őszinte beszédet, az apámmal történtek és apám reakcióinak újragondolása azonban nem engedte meg a hideg távolságtartást” – fogalmazott György Péter. A szerző apja, a zsidó származású György Lajos magyarnak vallotta magát, a fia szerint hatalmas trauma volt neki, amikor a második világháborúban a zsidóüldözések idején azt tapasztalta, hogy nem kezelik magyarként. Őt is elhurcolták, majd a háború után kommunista lett.
„Apám azért lett kommunista, mert a kommunizmus szörnyű tanaival az egész világot akarta megmenteni, természetesen sikertelenül. Ebben a rendszerben nem emlegették fel, hogy ő zsidó, tulajdonképpen szerintem a zsidók nem azért váltak kommunistává, mert zsidók voltak, hanem mert nem akartak zsidók lenni” – mutatott rá György Péter. Hozzátette: a könyve – amelyet nem akart regénynek nevezni, a hallgatás könyve, a hallgatás jelentéseit próbálja leírni. A kádári „kollektív amnéziáról” van szó, amikor a magyarok megpróbálták elfelejteni, hogy egyáltalán közük van a holokauszthoz, folyton másokra hárították a felelősséget, mintha ők nem lettek volna részesei a történteknek.
„Ugyanígy hallgattak Trianonról is és a Trianon utáni sokkról. Nem lehet külön foglalkozni a dolgokkal, a Trianon okozta traumát a holokauszt traumájával együtt kellene végre kibeszélni, a hallgatás nem megoldás” – vélte György, aki szerint egy országban akkor lehet demokratikus kultúra, ha feldolgozzák a múlt traumáit. György Péter édesapja egész életében olyan mozgalmak részese akart lenni, amelyben magyar lehetett. A kommunizmus után a környezetvédelem aktív képviselője lett, hiszen a zöld mozgalmak sem kérik számon tagjaik etnikai hovatartozását, majd utolsó éveiben Jobbik-szimpatizáns lett. Fia könyve halála után jelent meg.
A könyvet György Péter egyébként Kertész Imrének ajánlotta, aki szerinte a Sorstalanság című regényével először törte meg a káros hallgatást. „A Kádár-korszakban az alkotók jól megéltek, ha nem nyúltak kényes témákhoz. Az operettekkel, a vidám történetekkel akarta ez a rendszer elfedni a múltat. Ezt a kényelmes, mondén életet Kertész egyik pillanatról a másikra feladta, amikor leült megírni egy olyan szöveget, ami senkit, de senkit nem érdekelt. Ezt tisztelem benne” – fejtette ki György.
„A mai magyarországi társadalomnak az a legnagyobb baja, hogy a nyelvében is monokultúrás országról van szó, és ebből a szempontból csaknem egyedi. Nem találkoznak más kultúrákkal, vagy ha igen, akkor turistákként kezelik a más nyelvűeket. Ez egyfajta bezártságot eredményez, nem is nagyon tudják elképzelni, hogy milyen egy másik ember” – fejtette ki az esztéta. György Péter elmondta: apja történetén keresztül társadalmi problémákra világított rá. „Az otthon egyik peremfeltétele a biztonság. Magyarországon néhány helyen már nincsenek otthon az emberek. Azon a településen, ahol a gárdista azzal fenyeget meg egy cigánygyereket, hogy ha holnap is bejön az iskolába, akkor megöli, már soha nem lesznek otthon az emberek. Az otthontalanság állapota egyre általánosabbá válik abban az Európában, ahol a 20. század ilyen sok erőszakos halált eredményezett” – tette hozzá György Péter.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
szóljon hozzá!