Kelemen László
Fotó: Pál Árpád
Jubileumi gálát rendeznek gyergyói zenészekkel december 6-án a Fonó Budai Zeneházban az idén húszéves Utolsó Óra gyűjtés tiszteletére.
2017. december 02., 15:142017. december 02., 15:14
A Kárpát-medence egységes hangszeres népzenei gyűjtése 1997-ben kezdődött és 2001-ig tartott. Négy év alatt több mint 1200 órányi zenét rögzítettek a Fonóban a különböző tájakról érkező adatközlőkkel, összesen 112 zenekarral. A muzsikusokat Budapestre hozták, általában öt napra, hogy ott játsszák le teljes repertoárjukat.
„Az adatközlők közül nagyon sokan meghaltak az elmúlt évtizedekben, de a még élőket és zenélőket fontos felmutatnunk, mert a fiatalok rengeteget tudnak tanulni tőlük” - mondta Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója korábban az MTI-nek.
Az Utolsó Óra gyűjtései során 1998-ban két zenekar érkezett Gyergyóból. A damuki román muzsikusok két hegedű és gardon felállásban játszottak, Gyergyócsomafalváról pedig két magyar hegedűs, cimbalmos, nagybőgős és furulyás érkezett akkor Budapestre. A gyergyói viszonylagos elzártság azon túl, hogy sok ősrégi dallamot őrzött meg, nem jelenti az Erdélyben máshol megszokott dallamtípusok hiányát.
Az Utolsó Óra során felvett zenei anyag legértékesebb dallamai adatokkal, fényképekkel és szakmai tanulmánnyal 68 CD-n jelentek meg az Új Pátria sorozatban, nagyrészt a Norvég Alap mintegy 200 millió forintos támogatásával. Az elmúlt évszázad egyes gyűjtéseit is tartalmazó, 13 ezer órányi teljes anyag a Hagyományok Háza Folklór Adatbázisában érhető el.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!