2010. február 09., 10:002010. február 09., 10:00
A háromtagú zsűri – Erdélyi János zsűrielnök-rendező, Szalay Péter rendező és Varga Balázs filmesztéta – szerint a versenybe került 30 dokumentumfilm közül több is megállná a helyét külföldi fesztiválokon.
„Az elmúlt évekkel szemben a szocioportré háttérbe szorult, viszont üde színfolt volt, hogy legalább öt-hat olyan hagyományos, egész estés produkció versenyzett, amelynek témája a közelmúlt néhány évtizede, részben a rendszerváltás” – emelte ki értékelésében Varga Balázs.
Mint elhangzott, ezek közé tartozik a Puskás Hungary (Almási Tamás rendezése), a magyarok tömeges Amerikába vándorlását bemutató Hunky Blues (Forgács Péter alkotása), az amerikai magyarság identitáskeresését személyes hangvétellel ábrázoló Inkubátor (Pigniczky Réka filmje), valamint Papp Gábor Zsigmond alkotása, a Kelet-nyugati átjáró, amely azt idézi fel, hogyan szűnt meg a vasfüggöny 1989-ben a magyar–osztrák határon.
A zsűri ugyancsak kiemelte értékelésében a temesvári forradalom kitörésének történetét krimiszerűen elmesélő Drakula árnyéka című filmet. Az erdélyi gyökerekkel is rendelkező, Kanadában született Szőczi Árpád filmje a romániai forradalom kitörésének okait vizsgálja, olyan új részleteket is bemutatva, amelyek eddig kevéssé voltak ismertek.
„Eddig csak a beavatottak tudták, hogy az események sorozata valójában egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult 1989. márciusában. Két francia–kanadai, Michel Clair volt Québec tartományi miniszter és Réjean Roy, a Radio Canada riportere Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéfelvételt készítsenek Tőkés Lászlóval, a legismertebb romániai ellenzékivel” – olvasható a filmet ismertető honlapon. A film bemutatja, hogy a kanadaiak hogyan csempészték ki a felvételeket, amelyek az MTV Panoráma című műsorában, ’89 július 24-én kerültek bemutatásra, és azt, hogy miért kényszerült Ceauşescu parancsot adni Tőkés László kilakoltatására.
A Torontóban, Montrealban, New Yorkban, Washingtonban, Strasbourgban, Budapesten, Érden, Székesfehérváron, Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon és Bukarestben rögzített filmben megszólal Radu Tinu, volt Szekuritáté-ezredes, aki azt is elmondja, hogyan követték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosügynökök kiképzése, és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására, de volt besúgók és titkosrendőrök személyazonossága is nyilvánosságra kerül.
A rendező-forgatókönyvíró, Szőczi Árpád elmondta, a címben Dracula természetesen a kegyetlen romániai diktátort, Ceauşescut jelképezi, akinek lépéseit az amerikai és kanadai ügynökök árnyékként követték.
Szintén kedvező kritikát kapott a zsűritől az egyház és az ügynökök viszonyáról szóló Hitvallók és ügynökök (rendező: Petényi Katalin), illetve Gulyás Gyula filmje, az ügynöktémát személyes felismerés alapján bemutató Idézés.
Bár Pesty László dokumentumfilmje, a 2006. október 23-i eseményeket ábrázoló Megsebzett ünnep Erdélyi János értékelése szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb szégyenéről szól, a zsűrielnök szerint „a téma ábrázolásának kicsit összetettebb formája jobb lett volna”.
A zsűri nyilvános értékelésén felszólalt Durst György rendező-producer, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) újonnan felállt kuratóriumának tagja. Mint mondta, nem tudja elképzelni, az MMKA a jövőben úgy adjon pénzt dokumentumfilmekre, hogy a televíziós sugárzás nincs biztosítva. Ugyanakkor – tette hozzá – a kulturális kormányzatnak is be kell látnia, hogy a sugárzástól jórészt elzárkózó tévék jelenlegi magatartása mellett nem igazán lehet dokumentumfilmet készíteni. Durst György egy dokumentumfilmes szakmai tanács létrehozását, illetve az egész műfajt képviselő szakember kijelölését szorgalmazta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok