A tárlat anyaga a második világháború végétől kezdve egészen az 1964-es tokiói olimpiáig mutatja be a korabeli tradicionális Japánt, amely ebben a formában ma már nem létezik – jellemezte Hideiro Hoszaka, a bukaresti japán nagykövetség tanácsadója a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megnyílt fotókiállítást.
2014. január 26., 15:412014. január 26., 15:41
Mint részletezte: a Háború utáni Japán metamorfózisai című tárlat kertében több mint 100 fénykép mutatja be, hogyan fejlődött Japán az 50-es, 60-as években. „Ebben az időszakban Japán bizonyította, hogy békeszerető nép\" – magyarázta a tanácsadó, aki kifejtette, az 1964-es nyári olimipiai játékok megrendezése esélyt adott Japánnak, hogy újra csatlakozzon a nemzetközi közösséghez.
Kiemelte: a tokói olimpia rendkívül fontos szerepet játszott Japán jelenkori életében, hiszen a sport ünnepének megszervezése együtt járt az ország teljes infrastruktúrájának korszerűsítésével. Ráadásul az elektronikai ipart is fellendítették a játékok, ugyanis az olimpia miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a színestévék iránt. Hozzáfűzte, az olimpia évében ő maga 10 éves volt, az akkori Japán még tradicionális, a hagyományit őrző ország – azóta azonban a szigetország teljesen modernizálódott és átalakult.
Hideiro Hoszaka ugyanakkor elmondta: a kiállításon látható fényképek készítői abban az időben 20-40 évesek voltak. A kort dokumentáló felvételek közt több porté is található – ezek jól ábrázolják a pacifista gondolkodást, amely a második világháború utáni Japánt jellemezte. Ebben az időszakban került sor többek közt az amerikai–japán biztonsági szerződés aláírására, amely tüntetések sorozatát váltotta ki az egyezség ellenzőiből. „A portrékon Japán történelmének rendkívül nehéz korszakában élő emberek láthatóak, azonban az 1945-64 közti időszakot jellemző szegénység ellenére ezek az emberek boldogabbnak tűnnek, mint a mai japánok\" – zárta gondoltait Hideiro Hoszaka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!