Fotó: A szerző felvétele
2009. június 02., 11:162009. június 02., 11:16
Már az első fülbemászó dallamok hallatán a legifjabb nézők bizonygatni kezdték: ismerik a Kaláka együttest és dalait, sőt énekelni is tudják. Azonban a taps és közbeéneklés azonnal abbamaradt, amint Gryllus Dániel két dal közti szünetben meglehetősen kioktató hangnemben felvilágosította a koncerten megjelent „kezdő rajongókat” arról, hogy mikor illik tapsolni, illetve közbeénekelni.
„Pedig nem is akartam rosszalkodni” – mondta a Krónikának egy középcsoportos óvodás, aki azt is elmondta, ő bizony azt hitte, örülni fog a „szigorú bácsi”, ha vele együtt próbál énekelni. Ezután már hiába próbálta menteni a helyzetet a művész öccse, Gryllus Vilmos, mert még kifejezett kérésre is alig akadt gyerek, aki merészkedett volna együtt énekelni az együttessel.
A helyzetet Kányádi Sándor költő mentette meg, aki, amint színpadra lépett, mindjárt közös versmondásra szólította fel a közönséget. „Itt van az ősz, itt van újra” – harsogta Petőfi Sándor versét kicsi és nagy a költő által ősziesnek minősített gyergyói tavaszban. Azonban a költőt is meglepte, amikor a színpadra szólított gyerekek közül – akiket kimondottan „igazi” költő versének szavalására szólított fel – többen is Kányádi-verssel hozakodtak elő.
„Szerintem Kányádi Sándor igazi költő, és kész!” – fejtette ki véleményét egy Kányádi- verset szavaló kislány, és azt is elmondta, hogy ebben az esetben nem ért egyet a költővel, aki szerint minden költőről csak halála után derül ki, hogy igazi vagy sem.
Végezetül Kányádi Sándor arra is bizonyítékkal szolgált, hogy kis közönsége okos és tanulékony, hiszen fogadást kötött arra, hogy képesek Horváth Imre Ballada című versét „háromszori elmondás után” megtanulni. A fogadás tétje pedig az volt: ha a tanulás nem jönne össze, akkor Kányádi nem ír több verset, hogy „ne kerüljön a tankönyvbe” további alkotása. Azonban az ifjú közönség már a második elmondás után harsogta a rövid versikét, Kányádi pedig boldogan veszített fogadást Gyergyószentmiklóson.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.