2009. április 28., 09:452009. április 28., 09:45
Sőt Mona Lisaként sem „ugrott be” a kép az amúgy nyegle és jólfésült fiatalembernek, hogy ne is beszéljünk szőke nejéről, aki csak nézett ki a fejéből, és elmondta: ha nyert volna, szilikoncici-beültetésre költötte volna a pénzt. De hát ők kiestek, a vetélkedők istennője ugyanis úgy intézte, hogy a másik pár, egy anya és a lánya nyerjék meg a több mint 8 millió forintot, amelyet az egyik széf gyomra rejtett magában.
Addig viszont anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak (és mondjuk egyáltalán a magyar történelemnek) valami köze lenne Kolozsvárhoz.
Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd mély kétségek bugyrában vergődve várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Hát persze, hogy jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka szépen kikacskaringóztatta az ő becses szájából a már idézett mondatot: „Fene a büdös pofájába!” Mi tagadás, pár pillanatra belém szorult a szusz, és a virtuális székely bicska kinyílt a zsebemben.
Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő szavai jutottak eszembe, aki egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: ama bizonyos december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki tehát szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt, aki trágársággal leplezte megdöbbentő tudatlanságát.
Amit egyébként egyáltalán nem szégyellt, sőt felháborítónak találta, hogy Mátyás, az igazságos nem értesítette őt a túlvilágról, nem szólt neki arról, hogy hol született, és hol állítottak világhírű szobrot neki a Kárpát-medencében.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.