Mikor kezdõdött a horgászat-vadászat és természetjárás iránti érdeklõdése? Mondhatni, amint járni kezdtem. Elemista koromban folyton kint tekeregtem az erdõkön, mezõkön. Gyerekként rengeteget horgásztam, de cirkuszi lövöldékben a céllövést is gyakoroltam. Tizennégy évesen már versenyszerûen lõttem célba, ez jó „elõtanulmánynak\" bizonyult késõbb a vadászatokhoz. Amint betöltöttem a korhatárt, és lehetõségeim engedték, kiváltottam az engedélyt, fegyvert vásároltam, és tagja lettem a hazai vadászszövetségnek. Mi sarkallta arra, hogy a frappáns vadászsztorikat novellákba öntse? Aránylag késõi döntés volt. Már körorvos voltam, amikor arra gondoltam, mégiscsak érdemes lenne a vadászok, horgászok életének szép pillanatait megörökíteni. Egyébként mindig irodalomszeretõ ember voltam, annak idején Marosvásárhelyen a Molter Károly vezette irodalmi körnek oszlopos tagja voltam. Õ nyesegette a verseimet, amikor költõnek készültem. Aztán rájöttem, jobb, ha azzal foglalkozom, amihez értek. Azért kezdtem vadásznovellákat írni, mert úgy éreztem, ezek hangulatát, körülményeit elég jól ismerem. Köztudomású, hogy a vadászok, horgászok szeretnek „nagyokat\" mondani. Mennyire valósághûek az Ön elbeszélései? Az írások részben személyes, részben elmesélt élményekben gyökereznek. Nem ragaszkodom makacsul a szó szerinti történethez. A lényeg, hogy az elmesélt történeteket mindig le kell tisztítani a valós értékükre, csak úgy szabad megírni õket. Az egyik magyarországi horgászegyesület székházán lóg egy tábla, amire ki van írva: „Add Istenem, hogy akkora halat fogjak, hogy ne kelljen hazudnom.\" Írói pályafutása során több elismerésben részesült, ezek közül melyikre a legbüszkébb? Amire igazán büszke vagyok, az a magyarországi Fekete István Irodalmi Társaság pályázatán elnyert harmadik díj. Azért vagyok büszke rá, mert kimondottan szakírókból álló társaság bírálta el a 97 beérkezett pályamunkát. A Nimród vadászlap pályázatain kilenc alkalommal nyertem díjat. Kettõsséget érzek abban, hogy miközben gyógyító tevékenységet folytat, vadászik is... Nem látok ebben ellentmondást, és tendenciózusnak találom azt a megközelítést, hogy az orvos gyógyít, a vadász gyilkol. Nem errõl van szó. A vadászatról tudni kell, hogy az a sport, amely során a túlszaporodott, elöregedett, selejtes példányokat lövik ki, és ha vadász nem lenne, akkor már vad sem lenne. A vadászok vadõröket alkalmaznak, etetik az állatokat, gondozzák és védik õket. Széchenyi István szerint a vadászat „erdõzúgás és vadûzés, de inkább erdõzúgás\", vagyis nem a vad leterítése a lényeg. Viszont az, hogy nemcsak vadász, hanem orvos is vagyok, az emberismeretben segített nagymértékben. Valószínûleg emiatt vélekednek úgy a kritikusaim, hogy emberközpontúak az írásaim.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.