Arany László (1844-1898) író, költő, néprajzkutató, népmesegyűjtő Arany János fia volt
Többek közt Arany Lászlóról, Arany János fiáról, valamint Dánielisz Endre nemrég elhunyt helytörténészről is szól a frissen megjelent Nagyszalonta kalendárium, amely Tódor Albert szerkesztésében látott napvilágot.
2023. december 26., 19:362023. december 26., 19:36
2023. december 26., 19:462023. december 26., 19:46
Amikor az óév a végét járja és már egyre közelebb kerül az újesztendő, sorra jelennek meg az örök időt kísérő naptárak. A mi tájainkon, Biharban ilyen szempontból a legbiztosabb a Nagyszalonta Kalendárium, Tódor Albert, a hajdúváros egykori polgármestere szerkesztésében. Hogy pontosan mikor is indult el ez a ma már réginek mondható hagyomány, nem tudom, de hisz azt sem tudnám pontosan megmondani, hány esztendeje ismertetem jómagam az országos sajtóban. Ám nem is az évszámok a lényegesek, hanem a minden évben, a szerkesztőt dicsérő újnál újabb ötletek és adatok varázsa.
Minden évben elcsodálkozom, hogyan is lehetséges még mindig újdonságokkal elkápráztatni az Arany-rajongókat, de hát ez szintén Tódor Albert tudását és szerkesztői rátermettségét dicséri. Az idei kalendárium „újdonsága” a címlapon ezúttal megjelenő Arany László, Arany János fia.
Az eddigi kalendáriumokban mindig fontos szerepet kapott Dánielisz Endre helytörténész, polihisztor, aki természetesen az idei számban is jelen van, sajnos annak a szomorú eseménynek a kapcsán, hogy 98 esztendős korában elhunyt. Búcsúlevélnek is mondható, hátrahagyott üzenetében többek közt elmondja, hogy hídépítő igyekezett lenni. „Hidat próbáltam építeni a múlt és a jövő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyik fontos feladatának a szalontai szellemi kincsek megmentését tartottam. Ennek a célnak a szolgálatába állítottam életemet.
Dukrét Géza, Székely Ervin és nevüket elhallgató több barátja és ismerőse eleveníti fel egy-egy rövid írásban Dánielisz Endre életének epizódjait.
Arany János kapcsán is sikerült egy sor eddig nem a maga teljességében taglalt témát feleleveníteni, mint például Szendrey Zsigmond teszi annak kapcsán, hogyan is él tovább Arany a szalontaiak emlékezetében, vagy Oláh-Gál Róbert Arany születési dátumával, Balogh László pedig Arany János anyai ági nemesi származásával kapcsolatban. Arany életének egy-egy tréfásabb epizódját D.E. (feltehetőleg Dánielisz Endre) írta meg és ugyancsak vidám eseteket mások, akik a nevüket nem akarták közölni.
Gábor Ferenc, illetve más szalontai születésű nagyságokról Fábián Gyula, Tánczos Katalin, Zsirka Irén, Fábián Imre, Bonczos István, Sára Péter, Kósa Kis Attila, Bagdi Sándor, Nagy Márton és újfent a nevüket mellőzők egész sora. Kivételt képez a helyi nevek alól Ernst Hemingway, akinek egy versét szerkesztették be, pontosan nem is értettem, miért.
Végül pedig, az eddigi szokásoknak megfelelően, viccekkel, adomákkal zárul a kalendárium. A hátsó borítón egy fohász olvasható, szerzője ennek sincs feltüntetve, de lehetséges, hogy úgymond népköltészeti közös alkotás, mert végig a szalontaiak nevében szól, az utolsó kérelemben mintegy összefoglalva az előzőeket, amikor azt írja, hogy „Uram, áldd meg a jó példával elől járó, becsületességben, tisztességben, korrupcióval be nem szennyezett, a közjóért önfeláldozó lélekkel szívesen dolgozó szalontaiakat. Hallgasd meg Uram, kérésemet! Ámen”
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!