2009. október 22., 15:372009. október 22., 15:37
Dargay Attilát a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. A magyar animáció egyik megújítója volt, alkotásaiban a valós társadalmi viszonyok sajátos groteszk, karikatúra-szerű filmes nyelvi eszközökkel megjelenítése az animáció nagykorúsodásának jele volt – emelte ki méltatásában a filmművészek szövetsége.
Mint kiemelték, a rendező humorát is kamatoztatta rajzfilmjeiben, szakmai elismerései mellett alkotásainak nézettségi mutatói is ezt igazolták. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, megnevettetni. Szeretnivaló figurái, történetei a mai napig „élnek”. A magyar animációs filmművészet egyik legnépszerűbb alkotója 1927. június 20-án született Mezőnyéken. A rajzfilmgyártásba 1951-ben kapcsolódott be, először gyakornokként, majd tervezőként, 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Pályája egybeesett a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával.
Első önálló munkáját, a bátor hangvételű Ne hagyd magad emberke! című filmet 1959-ben készítette. A hatvanas évek elején az „animációs új hullámban” Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel együtt teremtette meg az első magyar rajzfilmsorozat népszerű hősét, Gusztávot (1964). Ezt követte többek között a Pom Pom meséi (1978-82) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-84).
Maradandót alkotott a rajz-játékfilmek területén is: Lúdas Matyija 1976-ban a második magyar egész estés rajzfilm volt, amely számos külföldi és magyar díjat kapott. 1980-ban jött az óriási népszerűséget hozó Vuk, amelyet a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987) követett.
Képregényeket is rajzolt, ezek többsége a Pajtás magazinban jelent meg. Legismertebb figurája Kajla kutya. Rendszeresen dolgozott a Dörmögő Dömötörnek.
Dargay Attilát munkássága elismeréséül 1968-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. Az Ifjúsági Díjat 1981-ben, a Gyermekekért Díjat 1987-ben kapta meg, 1998-ban MSZOSZ-díjjal jutalmazták. Filmjeivel elnyert számos díja mellett 2006-ban a Magyar Filmszemle Életműdíjával is kitüntették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok