2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
A fiatal filmrendezõkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett.
A meghívottak elmondták: a Thrilla és a Kalap egy iskolai feladat részét képezték, és mindkét film Örkény István egyperces novelláihoz kapcsolódik. Jakab-Benke Nándor filmje zeneiséggel telített Örkény-feldolgozás, Oláh-Badi Levente Kalap címû alkotása pedig Örkény mûveinek „továbbgondolása”. A Thrilla érdekessége, hogy nincs benne történet, narratíva, a zeneiség adja a film lényegét. Oláh-Baditól megtudtuk: két elõzõ sikertelen forgatókönyvének részeibõl tevõdött össze a film. A Kalap fõszereplõje – a rendezõ szerint – az éjszaka. Oláh-Badi bevallása szerint: az ember alapvetõen abszurd lény, és ez a fajta abszurditás adta a film alapötletét. „Egy éjszaka egy úton, egy kalap alatt” – jellemezte röviden a filmet. A Kukorica Jancsi és a Hústorta ugyancsak érdekes látnivalókat tartogatott. Az utóbbi forgatásához 32 kg húst kellett felhasználni a „filmkellék” elkészítéséhez. A Kukorica Jancsi humorosan közelíti meg a magyar identitás és történelem kérdését. A rendezõ elmondta: olyan filmet akart készíteni, amely arról szól, amit magunk körül látunk Erdélyben vagy Magyarországon.
Bréda Ferenc szerint nem a film készítésének folyamata bír meghatározó lényeggel, hanem a mûalkotás – a filmek önmagukért beszélnek. A képi ötleteket merésznek, eredetinek és élvezetesnek találta, és dicsérte az operatõri munka minõségét is. Lakatos Róbert filmrendezõ a formai és szakmai tudás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, azonban a rendezõket tehetségesnek találta. A beszélgetésbõl kiderült, hogy megfelelõ anyagi háttér birtokában mindként rendezõ merész elképzelésekbe vágná a fejszéjét: Jakab-Benke Nándor székely westernt, Oláh-Badi Levente horrorfilmeket rendezne.
Varga Melinda
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok