Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr: a Xantus Alapítvány álmai, tervei nyomán létrehozták-hozzák – hiszen a munka még folyamatban van – a térség első mozgóképmúzeumát.
2022. december 15., 16:222022. december 15., 16:22
A múzeum születésének körülményeiről szerdán, a kolozsvári Szabók bástyája kiállítótereiben számolt be Xantus Gábor, aki „csupán” társalapító, hiszen a fő kezdeményező fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer, aki nem tudott jelen lenni a jeles eseményen, melyre a filmtörténettel foglalkozók krémje is meghívást kapott.
Xantus Gábor hangsúlyozta, egy álom, egy terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, és ebben a szellemben igyekeztek ők is fiával a valóság talajára helyezni a régi álmokat.
Hozzátette, ő maga évtizedekig gyűjtögette a kamerákat, a felvevőgépeket, amik ma már igazi régiségeknek számítanak. Ezeket a közönség egy kis kiállítás keretében meg is tekinthette a helyszínen, ám Xantus leszögezte, hogy a kiállítás csak egy kis ízelítő abból, ami a múzeum lesz, nem része még annak.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Xantus azt is elmondta, hogy bár Kolozsvárnak van egy nagyon fontos némafilmes, Janovics Jenő rendező, színész, producerhez kapcsolható múltja, amely által a kincses város filmgyártása Hollywood elismerését is kivívta a múlt század elején, a gyűjtemény nem csak erre a korai korszakra szeretne koncentrálni, hanem egészen napjainkig minden fontos pillanatra, epizódra.
Laurențiu Damian, a Romániai Filmművészek Szövetségének (UCIN) elnöke elmondta, a világ különböző városaiban sok filmmel, mozgóképpel foglalkozó múzeumot látott, melyek a kultúra szentélyei voltak: a mozi, a kép iránti tisztelet lengte be a tereket.
Hozzátette, hogy a bukaresti filmművészek sok anyagot, kiállítási tárgyakat adományoznak majd nekik, hogy gazdagítsák a múzeumot. Alexandra Rus művészettörténész, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója az alapítókat méltatta, kiemelve, hogy „egyfajta fatörzset” jelentenek a romániai, erdélyi filmes – főleg dokumentumfilmes kultúra világában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bitay Enikő egyetemi tanár, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke elmondta, a Jordáky Lajos hagyatékának részét képező Janovics-irathagyaték digitalizált anyagaival járultak hozzá eddig a múzeum születéséhez, de reméli, hogy a jövőben még más anyagokkal is segíteni tudják a munkát. Kiemelte, a toronyban látható kis helyen található, tartalmas kiállítás a kereken 150 éves született Janovicsra emlékezés egy eszköze is. Dorel Vișan kolozsvári színművész felidézte, hogy munkája során mennyi érték pusztulását látta, tanúja volt a Buftea-i filmstúdió rommá válásának is, és épp ezért is nagyon örül ennek a kezdeményezésnek, és hisz abban, hogy ő maga is hozzá tud majd járulni a múzeum gazdagodásához.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Demian József nagyváradi származású, Ausztráliában élő rendező és Buglya Sándor magyarországi filmrendező, érdemes művész, egyetemi tanár online üzenettel kapcsolódott be az eseményre.
Úgy fogalmazott, mai rohanó világban, amikor már a közösségi filmezés lassan kiveszőben van, különösen fontos kicsit lelassulni, visszatekinteni, és az örökséget felhasználva építkezni.
Az eseményen jelen volt Oláh Emese Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere is, aki szintén gratulált az ötlethez, és azt kívánta, hogy minél hamarabb valósuljon meg az alapítók minden terve, hogy a körvonalazódó projekt testet öltsön.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
szóljon hozzá!