Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr: a Xantus Alapítvány álmai, tervei nyomán létrehozták-hozzák – hiszen a munka még folyamatban van – a térség első mozgóképmúzeumát.
2022. december 15., 16:222022. december 15., 16:22
A múzeum születésének körülményeiről szerdán, a kolozsvári Szabók bástyája kiállítótereiben számolt be Xantus Gábor, aki „csupán” társalapító, hiszen a fő kezdeményező fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer, aki nem tudott jelen lenni a jeles eseményen, melyre a filmtörténettel foglalkozók krémje is meghívást kapott.
Xantus Gábor hangsúlyozta, egy álom, egy terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, és ebben a szellemben igyekeztek ők is fiával a valóság talajára helyezni a régi álmokat.
Hozzátette, ő maga évtizedekig gyűjtögette a kamerákat, a felvevőgépeket, amik ma már igazi régiségeknek számítanak. Ezeket a közönség egy kis kiállítás keretében meg is tekinthette a helyszínen, ám Xantus leszögezte, hogy a kiállítás csak egy kis ízelítő abból, ami a múzeum lesz, nem része még annak.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Xantus azt is elmondta, hogy bár Kolozsvárnak van egy nagyon fontos némafilmes, Janovics Jenő rendező, színész, producerhez kapcsolható múltja, amely által a kincses város filmgyártása Hollywood elismerését is kivívta a múlt század elején, a gyűjtemény nem csak erre a korai korszakra szeretne koncentrálni, hanem egészen napjainkig minden fontos pillanatra, epizódra.
Laurențiu Damian, a Romániai Filmművészek Szövetségének (UCIN) elnöke elmondta, a világ különböző városaiban sok filmmel, mozgóképpel foglalkozó múzeumot látott, melyek a kultúra szentélyei voltak: a mozi, a kép iránti tisztelet lengte be a tereket.
Hozzátette, hogy a bukaresti filmművészek sok anyagot, kiállítási tárgyakat adományoznak majd nekik, hogy gazdagítsák a múzeumot. Alexandra Rus művészettörténész, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója az alapítókat méltatta, kiemelve, hogy „egyfajta fatörzset” jelentenek a romániai, erdélyi filmes – főleg dokumentumfilmes kultúra világában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bitay Enikő egyetemi tanár, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke elmondta, a Jordáky Lajos hagyatékának részét képező Janovics-irathagyaték digitalizált anyagaival járultak hozzá eddig a múzeum születéséhez, de reméli, hogy a jövőben még más anyagokkal is segíteni tudják a munkát. Kiemelte, a toronyban látható kis helyen található, tartalmas kiállítás a kereken 150 éves született Janovicsra emlékezés egy eszköze is. Dorel Vișan kolozsvári színművész felidézte, hogy munkája során mennyi érték pusztulását látta, tanúja volt a Buftea-i filmstúdió rommá válásának is, és épp ezért is nagyon örül ennek a kezdeményezésnek, és hisz abban, hogy ő maga is hozzá tud majd járulni a múzeum gazdagodásához.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Demian József nagyváradi származású, Ausztráliában élő rendező és Buglya Sándor magyarországi filmrendező, érdemes művész, egyetemi tanár online üzenettel kapcsolódott be az eseményre.
Úgy fogalmazott, mai rohanó világban, amikor már a közösségi filmezés lassan kiveszőben van, különösen fontos kicsit lelassulni, visszatekinteni, és az örökséget felhasználva építkezni.
Az eseményen jelen volt Oláh Emese Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere is, aki szintén gratulált az ötlethez, és azt kívánta, hogy minél hamarabb valósuljon meg az alapítók minden terve, hogy a körvonalazódó projekt testet öltsön.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!