Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr: a Xantus Alapítvány álmai, tervei nyomán létrehozták-hozzák – hiszen a munka még folyamatban van – a térség első mozgóképmúzeumát.
2022. december 15., 16:222022. december 15., 16:22
A múzeum születésének körülményeiről szerdán, a kolozsvári Szabók bástyája kiállítótereiben számolt be Xantus Gábor, aki „csupán” társalapító, hiszen a fő kezdeményező fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer, aki nem tudott jelen lenni a jeles eseményen, melyre a filmtörténettel foglalkozók krémje is meghívást kapott.
Xantus Gábor hangsúlyozta, egy álom, egy terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, és ebben a szellemben igyekeztek ők is fiával a valóság talajára helyezni a régi álmokat.
Hozzátette, ő maga évtizedekig gyűjtögette a kamerákat, a felvevőgépeket, amik ma már igazi régiségeknek számítanak. Ezeket a közönség egy kis kiállítás keretében meg is tekinthette a helyszínen, ám Xantus leszögezte, hogy a kiállítás csak egy kis ízelítő abból, ami a múzeum lesz, nem része még annak.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Xantus azt is elmondta, hogy bár Kolozsvárnak van egy nagyon fontos némafilmes, Janovics Jenő rendező, színész, producerhez kapcsolható múltja, amely által a kincses város filmgyártása Hollywood elismerését is kivívta a múlt század elején, a gyűjtemény nem csak erre a korai korszakra szeretne koncentrálni, hanem egészen napjainkig minden fontos pillanatra, epizódra.
Laurențiu Damian, a Romániai Filmművészek Szövetségének (UCIN) elnöke elmondta, a világ különböző városaiban sok filmmel, mozgóképpel foglalkozó múzeumot látott, melyek a kultúra szentélyei voltak: a mozi, a kép iránti tisztelet lengte be a tereket.
Hozzátette, hogy a bukaresti filmművészek sok anyagot, kiállítási tárgyakat adományoznak majd nekik, hogy gazdagítsák a múzeumot. Alexandra Rus művészettörténész, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója az alapítókat méltatta, kiemelve, hogy „egyfajta fatörzset” jelentenek a romániai, erdélyi filmes – főleg dokumentumfilmes kultúra világában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bitay Enikő egyetemi tanár, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke elmondta, a Jordáky Lajos hagyatékának részét képező Janovics-irathagyaték digitalizált anyagaival járultak hozzá eddig a múzeum születéséhez, de reméli, hogy a jövőben még más anyagokkal is segíteni tudják a munkát. Kiemelte, a toronyban látható kis helyen található, tartalmas kiállítás a kereken 150 éves született Janovicsra emlékezés egy eszköze is. Dorel Vișan kolozsvári színművész felidézte, hogy munkája során mennyi érték pusztulását látta, tanúja volt a Buftea-i filmstúdió rommá válásának is, és épp ezért is nagyon örül ennek a kezdeményezésnek, és hisz abban, hogy ő maga is hozzá tud majd járulni a múzeum gazdagodásához.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Demian József nagyváradi származású, Ausztráliában élő rendező és Buglya Sándor magyarországi filmrendező, érdemes művész, egyetemi tanár online üzenettel kapcsolódott be az eseményre.
Úgy fogalmazott, mai rohanó világban, amikor már a közösségi filmezés lassan kiveszőben van, különösen fontos kicsit lelassulni, visszatekinteni, és az örökséget felhasználva építkezni.
Az eseményen jelen volt Oláh Emese Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere is, aki szintén gratulált az ötlethez, és azt kívánta, hogy minél hamarabb valósuljon meg az alapítók minden terve, hogy a körvonalazódó projekt testet öltsön.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!