Dokfilm a szakáll- és bajuszviseletről: Püsök Botond csíkszeredai rendező a férfiasság témáját körüljáró alkotásáról

Püsök Botond (bal szélen) és a Mesék férfiakról című dokumentumfilm stábja

A Mesék férfiakról című, a csíkszeredai Püsök Botond rendezte dokumentumfilm azt járja körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre a férfiak. A bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékokat is megközelítő, nemrég a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotásról a rendezőt kérdeztük.

Kiss Judit

2021. március 24., 21:242021. március 24., 21:24

Püsök Botond csíkszeredai születésű filmrendező az egyik alkotója annak a frissen bemutatott dokumentumfilmnek, amely a férfiasság témakörét járja körül a bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékok ismertetésével. A Mesék férfiakról / Tales of Men című 12 perces alkotást a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon (BIDF) mutatták be február végén. „A film olyan univerzumba nyújt betekintést, amely kevésbé ismert sokak számára:

a férfiak titkos gondolatainak világába.

Azt járjuk körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre” – olvasható az ismertetőben.

A film nemzetközi alkotógárda együttműködésében született: Püsök Botondon kívül a francia Charlotte Müller, az indiai Anantha Krishnan és a kolumbiai Monica Bustamante munkája. „Monica Bustamante-nak és Charlotte Müllernek volt elsősorban az ötlete a film. Alkotótársaim Magyarországon tartózkodtak a Doc Nomads nemzetközi dokumentumfilmes mesterképzés hallgatóiként. Ez alatt a félév alatt felfigyeltek arra, hogy

a mi kultúránkban hagyományos a férfiak fizikai megjelenésében, hogy hagyják megnőni az arcszőrzetet, a bajuszt és szakállt,

és ennek történelmi gyökerei is lehetnek. Ebből a sztereotípiából kiindulva kezdtek gondolkozni a film témáján” – fejtette ki lapunknak Püsök Botond. Hozzátette, külföldi alkotótársai számára szokatlan volt, hiszen az ő kultúrkörükben nincs jelen a bajusz és szakáll viselete. „Amikor elkezdtek kutatni a témában, az alkotótársaim úgy vélekedtek, hogy a bajusz- és szakállviseletben van egyfajta hungarikumszerű vonás.

A kicsit sztereotípia-szerű felülnézetből próbáltunk kiindulni és mélyre ásni a témában.

Így születtek meg interjúk, beszélgetések különböző korú férfiakkal” – mondta Püsök Botond. Kifejtette, egyes interjúk a felületesebb szintet érintették, mások mélyinterjúvá alakultak. Például arról, hogy egy adott személy esetében a hosszú szakáll milyen életkorszak kivetülése: az illető gyász, belső válság miatt hagyta megnőni az arcszőrzetét, és mindez mit jelent lelki szinten.

Püsök Botond Kolozsváron diplomázott filmrendezőként a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán. Tanulmányait tovább folytatva, 2020-ban diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői mesterszakán. Kérdésünkre elmondta, jelenleg fél lábbal Magyarországon, fél lábbal pedig itthon alkot szabadúszó rendezőként.

Most dolgozik első egész estés dokumentumfilmjén.

Korábban több szakmai elismerést hozó dokumentumfilmet rendezett. Egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása 2018-ban elnyerte a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. 2016-ban az Angela című dokumentumfilmje legjobb rendezői díjat nyert a nagyszebeni Astra Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon, valamit a DocuArt Filmfesztiválon.