Dokfilm a szakáll- és bajuszviseletről: Püsök Botond csíkszeredai rendező a férfiasság témáját körüljáró alkotásáról

Dokfilm a szakáll- és bajuszviseletről: Püsök Botond csíkszeredai rendező a férfiasság témáját körüljáró alkotásáról

Püsök Botond (bal szélen) és a Mesék férfiakról című dokumentumfilm stábja

A Mesék férfiakról című, a csíkszeredai Püsök Botond rendezte dokumentumfilm azt járja körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre a férfiak. A bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékokat is megközelítő, nemrég a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotásról a rendezőt kérdeztük.

Kiss Judit

2021. március 24., 21:242021. március 24., 21:24

Püsök Botond csíkszeredai születésű filmrendező az egyik alkotója annak a frissen bemutatott dokumentumfilmnek, amely a férfiasság témakörét járja körül a bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékok ismertetésével. A Mesék férfiakról / Tales of Men című 12 perces alkotást a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon (BIDF) mutatták be február végén. „A film olyan univerzumba nyújt betekintést, amely kevésbé ismert sokak számára:

Idézet
a férfiak titkos gondolatainak világába.

Azt járjuk körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre” – olvasható az ismertetőben.

A film nemzetközi alkotógárda együttműködésében született: Püsök Botondon kívül a francia Charlotte Müller, az indiai Anantha Krishnan és a kolumbiai Monica Bustamante munkája. „Monica Bustamante-nak és Charlotte Müllernek volt elsősorban az ötlete a film. Alkotótársaim Magyarországon tartózkodtak a Doc Nomads nemzetközi dokumentumfilmes mesterképzés hallgatóiként. Ez alatt a félév alatt felfigyeltek arra, hogy

Idézet
a mi kultúránkban hagyományos a férfiak fizikai megjelenésében, hogy hagyják megnőni az arcszőrzetet, a bajuszt és szakállt,

és ennek történelmi gyökerei is lehetnek. Ebből a sztereotípiából kiindulva kezdtek gondolkozni a film témáján” – fejtette ki lapunknak Püsök Botond. Hozzátette, külföldi alkotótársai számára szokatlan volt, hiszen az ő kultúrkörükben nincs jelen a bajusz és szakáll viselete. „Amikor elkezdtek kutatni a témában, az alkotótársaim úgy vélekedtek, hogy a bajusz- és szakállviseletben van egyfajta hungarikumszerű vonás.

Idézet
A kicsit sztereotípia-szerű felülnézetből próbáltunk kiindulni és mélyre ásni a témában.

Így születtek meg interjúk, beszélgetések különböző korú férfiakkal” – mondta Püsök Botond. Kifejtette, egyes interjúk a felületesebb szintet érintették, mások mélyinterjúvá alakultak. Például arról, hogy egy adott személy esetében a hosszú szakáll milyen életkorszak kivetülése: az illető gyász, belső válság miatt hagyta megnőni az arcszőrzetét, és mindez mit jelent lelki szinten.

Püsök Botond Kolozsváron diplomázott filmrendezőként a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán. Tanulmányait tovább folytatva, 2020-ban diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői mesterszakán. Kérdésünkre elmondta, jelenleg fél lábbal Magyarországon, fél lábbal pedig itthon alkot szabadúszó rendezőként.

Most dolgozik első egész estés dokumentumfilmjén.

Korábban több szakmai elismerést hozó dokumentumfilmet rendezett. Egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása 2018-ban elnyerte a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. 2016-ban az Angela című dokumentumfilmje legjobb rendezői díjat nyert a nagyszebeni Astra Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon, valamit a DocuArt Filmfesztiválon. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja