Csontváry Kosztka Tivadar műveiből első alkalommal rendeztek kiállítást Erdélyben, a Csíki Székely Múzeumban. Ez alkalomból indított sorozatunkban az életmű néhány érdekességét osztjuk meg olvasóinkkal.
2016. június 23., 18:122016. június 23., 18:12
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a magyar festészet történetének legkülönösebb figurája. Sokan felteszik a kérdést: a világutazó művész hogyan választotta meg úti céljait, illetve milyen lehetett a munkamódszere? Az előző századforduló nagy vívmánya a mozgókép volt, a filmek illetve a vetített diapozitívok, amelyek egyebek közt a magyar és balkáni tájakról szóltak, nagy hatással voltak az akkori emberekre. Csontváryt moziélménye is segítette abban, hogy megszületett a Vihar a nagy Hortobágyon című festmény.
A hortobágyi kép keletkezéstörténete dokumentálható a legpontosabban. 1902-ben Haranghy György fotóművész Hortobágyról készült fotóit és mozgóképeit bemutatták a budapesti Uránia Magyar Tudományos Színházban, 1903-ban pedig Csontváry a fotóművészhez írt levelében a hortobágyi puszta főmotívumáról érdeklődik. Még ebben az évben megfesti az említett képet, az egyes motívumok megjelenítésében Haranghy fotóit is alapul vette. Szintén 1903-ban indult útnak a művész Boszniába és Hercegovinába, megfesteni a nagy természeti témákat.
Keleti utazásainak állomásai sem voltak véletlenszerűek: korabeli útikönyveket tanulmányozott, közkézen forgó képeslapok, illusztrációk vizuális üzenete ejtette rabul képzeletét. Minden bizonnyal sok egzotikus helyszínen járt, keresve „a nagy motívumot”, azonban okkal feltételezzük, hogy hatalmas vásznait fényképek és helyszíni színvázlatok alapján egy csendesebb helyen festette meg. Ezzel nem volt egyedül, ugyanis olyan kortárs sztárok használták a fotográfia segítségét, mint Mednyánszky, Ferenczy, Rippl-Rónai vagy éppen Munkácsy.
A Csontváry-képek Erdélyben című tárlat augusztus 20-áig tekinthető meg Csíkszeredában. A múzeum keddtől vasárnapig délelőtt 9 és délután 6 óra között tart nyitva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!