Csontváry Kosztka Tivadar műveiből első alkalommal rendeztek kiállítást Erdélyben, a Csíki Székely Múzeumban. Ez alkalomból indított sorozatunkban az életmű néhány érdekességét osztjuk meg olvasóinkkal.
2016. június 23., 18:122016. június 23., 18:12
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a magyar festészet történetének legkülönösebb figurája. Sokan felteszik a kérdést: a világutazó művész hogyan választotta meg úti céljait, illetve milyen lehetett a munkamódszere? Az előző századforduló nagy vívmánya a mozgókép volt, a filmek illetve a vetített diapozitívok, amelyek egyebek közt a magyar és balkáni tájakról szóltak, nagy hatással voltak az akkori emberekre. Csontváryt moziélménye is segítette abban, hogy megszületett a Vihar a nagy Hortobágyon című festmény.
A hortobágyi kép keletkezéstörténete dokumentálható a legpontosabban. 1902-ben Haranghy György fotóművész Hortobágyról készült fotóit és mozgóképeit bemutatták a budapesti Uránia Magyar Tudományos Színházban, 1903-ban pedig Csontváry a fotóművészhez írt levelében a hortobágyi puszta főmotívumáról érdeklődik. Még ebben az évben megfesti az említett képet, az egyes motívumok megjelenítésében Haranghy fotóit is alapul vette. Szintén 1903-ban indult útnak a művész Boszniába és Hercegovinába, megfesteni a nagy természeti témákat.
Keleti utazásainak állomásai sem voltak véletlenszerűek: korabeli útikönyveket tanulmányozott, közkézen forgó képeslapok, illusztrációk vizuális üzenete ejtette rabul képzeletét. Minden bizonnyal sok egzotikus helyszínen járt, keresve „a nagy motívumot”, azonban okkal feltételezzük, hogy hatalmas vásznait fényképek és helyszíni színvázlatok alapján egy csendesebb helyen festette meg. Ezzel nem volt egyedül, ugyanis olyan kortárs sztárok használták a fotográfia segítségét, mint Mednyánszky, Ferenczy, Rippl-Rónai vagy éppen Munkácsy.
A Csontváry-képek Erdélyben című tárlat augusztus 20-áig tekinthető meg Csíkszeredában. A múzeum keddtől vasárnapig délelőtt 9 és délután 6 óra között tart nyitva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!